2017. augusztus 14., hétfő

DÉLELŐTT | 
Álapostolok, hamis szolgák

2Kor 11:1-15; Kulcsige: „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat.”

Az álapostolok és csaló munkások számtalan, nagy csoda-élmény megtapasztalására hivatkoznak – Krisztus munkásai csak a Golgotáról felhangzó „Elvégeztetett!”-re. A csaló munkások nem tudnak maguknál alkalmasabbat a feladatra – Krisztus munkásai nem tudnak maguknál méltatlanabbat. A csaló munkások munkálkodnak, mert emberi ösztönök, hagyományok és elvárások követelik ezt tőlük – Krisztus munkásai munkálkodnak, ha e földön minden és mindenki tiltja is őket. A csaló munkások jövedelmet remélnek, jutalmat várnak – Krisztus munkásai még az életüket is készek odaadni. A csaló munkások szeretik, ha szolgálják és kiszolgálják őket – Krisztus munkásai szolgálatra törekszenek. A csaló munkások mindenütt otthon érzik magukat, csak az igazak közösségében nem – Krisztus munkásai olyan lelkülettel bírnak, mely számára az igazak közösségén kívül e földön minden közeg idegen. Az álapostolok és csaló munkások vége cselekedeteikhez méltó lesz – Krisztus munkásainak vége a Krisztus cselekedetéhez lesz méltó. Te kinek a nevében, és miért munkálkodsz?

Kiss Lehel

DÉLUTÁN | 

Felkészülés és engedelmesség

1Móz 31:13: „Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most indulj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!”

Jákób élete egy újabb fordulóponthoz érkezett. Ő maga nem tud erről. Apósa zsarnokoskodása alatt mintha elvesztette volna a tér- és időérzékét. Dolgozik keményen, szaporodik is a gazdasága. Sokkal több van már, mint amennyit kért (28:20-22). Hogy miért van több? Mert az Úr, az általa tett fogadalma előtti éjjelen ezt a többet ígérte neki. Isten úgy látta jónak, hogy húsz év elteltével emlékeztesse Jákóbot. Ebben az emlékeztetésben ott van a tanács és a bátorítás is. Nem azt mondja Isten, hogy „most indulj”, hanem azt, hogy „készülj”. Jákób idegen földön volt. Innen mennie kellett, de erre az útra fel kellett készülnie. Kedves olvasóm, a te helyed, polgárjogod a mennyben van. Ez a föld csak ideiglenes tartózkodási hely. A mi Megváltó Úr Jézus Krisztusunk is csak egy bizonyos ideig volt ezen a földön, s amikor visszament az ő dicsőségébe, kijelentette a ránk vonatkozó akaratát és ígéretét: „… magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:3/b). Hogy mikor jön el az indulás ideje? Nem tudjuk. Az Úr Jézus felénk intézte a felszólítást: „Ti is legyetek készen…” (Lk 12:40). Ha még nem vagy készen, kezdj el még ma este készülni!

Mátis Csaba

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).