2024. április 3., szerda

DÉLELŐTT | 
A farizeusok és szadduceusok kovásza

Igehely: Mt 16:1–12; Kulcsige: Mt 16:6 „Jézus így szólt hozzájuk: Vigyázzatok, és óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától!”

Az Úr Jézus itt negatív példaként használja a kovászt. A példa üzenete, hogy óvakodjanak a farizeusok és szadduceusok tanításától. Ezek kérték, hogy Jézus olyan jellel igazolja isteni küldetését, ami nem igényel hitet és személyes döntést. Megnyilvánulásaik mögött önelégültség és gőg húzódott meg. A szadduceusok nem hittek a feltámadásban és a túlvilági életben. A farizeusok hittek a feltámadásban és a túlvilági életben is, de a hagyományok megtartása volt a mindenük, egyenértékűnek tartották az Igével. A két párt rivalizált egymással, de Jézus pere idején kiderült, hogy mindkét párt ellensége Jézusnak, a Messiásnak.

Ma milyen tanításoktól óv bennünket Jézus? Egy egész generációt meg tud fertőzni a világias magatartás, az ebből fakadó tanítás. Tönkre tud tenni zsenge életeket a képmutatás, az álkeresztyénség. Meg tud viszont erősíteni a Jézus Krisztus evangéliuma, és a vele való kapcsolat, ez jó alapot ad egy egész közösségnek.

„A szívem mindig is arról győzött meg újra és újra, hogy Jézus Krisztus evangéliuma isteni valóság ... az emberiség egész történelme ezt bizonyítja.” (Daniel Webster) Ezt az igazságot kell nekünk szeretettel hirdetni és megélni. Jézus ma is óv az álkegyes életviteltől, de támogat az igazság terjesztésében.

Budai Lajos Dániel

DÉLUTÁN | 

A földbe vetett búzaszem

Igehely: Jn 12:20–26; Kulcsige: Jn 12:24 „Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.”

Az Úr Jézus önmagát búzaszemhez hasonlítja. A búzaszemnek a földbe kell kerülnie és meghalnia, hogy sok termést hozhasson. Az ő küldetése is ez, hogy meghaljon az emberért, de feltámad és sok gyümölcsöt hoz. Ez később beteljesedett. Az Úr Jézus halálának és feltámadásának a gyümölcsei mi lettünk, akik megismertük őt és hiszünk benne: a gyülekezet, más szóval az eklézsia.

Üzenete van az igének: áldozat nélkül nincs termés. Ha magunkat mindenből kihúzzuk, nem vállalunk szolgálatot, nem lesznek jó gyümölcseink. Ha készek vagyunk vele vállalni a gabonamag sorsát, szép következményekkel számolhatunk. Ma a magyar keresztyének helyzete fel van pártolva, támogatva van, de ha ebből az következik, hogy elkényelmesedünk, és küldetésünket nem töltjük be, nem lesznek örökkévaló kincseink. „Aki szereti életét, elveszti, aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.” (25.v.)

Mi nagyon kell ragaszkodjunk a krisztusi élethez, ha jövőt akarunk közösségünknek. A világ arrafelé halad, hogy egyre inkább erénnyé teszi mások kihasználását és az önzést. Jézus arra tanít, hogy kitartóan szolgáljunk, és adjunk abból, amit mi is kaptunk, mert ez kedves előtte, és ez hozza a megsokszorozódást.

Budai Lajos Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 18:23–28; Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”

Ma reggeli igeszakaszunk bepillantást enged az első gyülekezetek megalakulásába és az ott lelki szolgálatokat végző testvérünk életébe. Apollós áldott eszköze volt az Úrnak, akiről azt olvassuk, hogy ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt, továbbá, hogy buzgó lélekkel és helyesen hirdette az Igét. Aztán az következik, hogy de csak a János keresztségét ismerte. Mi volt a lényeges különbség János keresztsége és az Úr Jézus által képviselt keresztség között? Erre Keresztelő János adja meg a választ: „Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek...