Július 26 – Kedd

d.e. A megelégített lélek – Zsolt 62:1-9

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. (Zsolt 62:6)

Olvassuk el újra és újra ezt a zsoltárt, és engedjük, hogy üzenete megelégítsen. Társadalmunk sok mindent keres, ami megelégítheti: pénzt, jólétet, a munkahelyen vagy az élet más területein elért sikereket, szeretetet, jó családi kapcsolatokat, jó barátokat, különböző szórakozási lehetőségeket. Úgy gondoljuk, ha embereknek elmondjuk bajainkat, felszabadulunk azoktól.

De ennek a zsoltárnak van egy nagyon fontos üzenete: „csak Istennél” nyugszik meg a lelked! Az élet bármely területén csalódhatunk, de Istennél van életünk kiteljesedése, biztonsága, ha megfáradtunk, nála találunk megnyugvást. Öntsük ki szívünket Isten előtt, hogy be tudja tölteni szabadításával, megelégedéssel, bizalommal és felszabadultan élhessük mindennapjainkat. Sok lakás falán olvasható az a Házi áldás, amely úgy fejeződik be: „Hol Isten, ott szükség nincsen”, de ha lenne is, Isten akkor is ott van, hogy megelégítsen!

Hol kerested a megnyugvást? Volt-e életedben út, amely nem Istenhez vezetett? Milyen terheket, csalódásokat vallhatsz meg Istennek? (Szabó Szilárd)

 

d.u. Pál apostol megítéli Péter apostolt – Gal 2:11-16

Pál apostol „nyíltan szembeszállt” Péterrel.  Nemcsak ott, Anthiókiában történt ez meg, hanem amint látjuk, ezt a vétkét később, egy másik gyülekezetnek írt levelében is negatív példaként hozza fel. Krisztus jelleme alapján arra tanítjuk egymást, hogy szeressük a bűnösöket, és még ha vétkezik is valaki, ne ítélkezzünk egymás felett. Jézus Krisztus is nagyon sok bűnöshöz viszonyult így földi életében, vannak viszont olyan bűnök, amelyekkel nyilvánosan szembe kell menni. Ezek azok, például, amelyeket közvetlenül az evangélium ellen követnek el, akár tévtanítás, akár helytelen gyakorlat formájában. Pál apostol azt mondja „láttam, hogy nem az evangélium igazságának megfelelő úton járnak”. Azért veszélyes ez az életvittel, mert másokat is eltérít az evangéliumtól. Ezért azokat az embereket, akiket mások is követnek, miközben az életük vagy tanításuk nem azonos az evangéliummal, számon kell kérni, ha kell nyilvánosan is. Egy másik súlyos vétek a képmutatás. Jézus szóba állt a paráznával, bement a vámszedő házába, de nyíltan elítélte a farizeusok képmutatását. Péternek is az volt a nagy hibája, hogy „képmutató módon viselkedett”. Ha valaki képmutató módon él, egyszer felelnie kell érte, ha nem itt az emberek előtt, akkor majd Isten előtt! (Szabó Szilárd)