Október 26 – Szerda

d.e. Elhívottak, hűségesek – Jel  17:1-14

Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és a hűségesek. (Jel 17:14)

Az, akit János látomásában látott és a „nagy Babilon”-nak nevez (5. v.), a megszemélyesített város (18. v.). Az utolsó időben a bűn még inkább elhatalmasodik. Egy másik jellemző, hogy „egy véleményen vannak...” (13. v.). Istennek azonban van egy hűséges népe, vannak gyermekei ebben a gonosz világban.

Ezek az elhívottak, a választottak, akik ragaszkodnak Urukhoz, bármennyire elhatalmasodott is a bűn ezen a világon. Ha te is ezek közé tartozol, akkor neked is szól a felhívás, hogy: „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket” (Jel 18:4).

Ekképpen volt Lót is megszólítva, hogy menjen ki Sodomából, hogy ne érje őt is Isten igazságos ítélete. Újból fel kell tegyük a kérdést, hogy milyen közösség van hívő és hitetlen között? (2Kor 6:14-16). Ez azt jelenti, hogy szeretnünk kell a bűnöst, de a bűntől őrizkednünk kell, hogy meg ne csaljon minket a Sátán. „Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket” (2Kor 6:17).

Te kinek a csapatához szeretnél tartozni? Mit teszel ezért? (TR)

 

d.u. Gedeon csapdába ejtése – Bír 8:22-27

Az éfód szó egyszerre jelentette a főpap egyik ruhadarabját (2Móz 28:6-14) és a bálványt (Bír 8:27, 17:5, 18:17, 18:20). Az éfódban tartották az úrimot és tummimot, azaz Isten akarata megismerésének eszközeit. Ennek a helye pedig a szent sátorban volt. Gedeon tisztában volt azzal, hogy Isten a király, így a kapott felkérést nem fogadta el. Ugyanakkor egy saját éfódot készít, hogy tudja, mi Isten akarata. Ez volt Gedeon egész életében a nagy kihívás: biztosan jól értem az Urat?

Apja bálványának lerombolásakor is bizonytalan volt, ezért kellett a gyapjú, a látomás kenyércipóval. Nem volt biztos abban, hogy jól érti-e Istent. De most már minden megoldódott! Van saját éfód! Vége a félreértésnek, megvan az eszközöm, hogy értsem Istent. Nem kell már a szent sátor, a főpap, a közösség, menni fog nekem is. A csapda célt ért!

Milyen könnyű ilyen hibába esni ma is. Módszereket keresünk a misszióra, a közösségre, a gyülekezeti életre, Isten szavának megértésére. Pedig nem módszerek, eszközök kellenek Isten akaratának megismeréséhez, hanem személyes és őszinte kapcsolat vele. Éfód helyett Isten hozzád intézett szavára van szükséged. (BZ)