Május 2 – Kedd

d.e. Küldetésben – Jn 9:1-12; Kulcsige: Jn 9:4

Nekünk, amíg nappal van, annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. (Jn 9:4)

Miután majdnem megkövezték az Urat, elmenőben beszél a munka fontosságáról és időszerűségéről.

Na, ez a küldetés, amikor a körülményektől függetlenül, azon van az ember, hogy feladatát elvégezze annak a dicsőségére, aki küldte őt! Jó észrevenni azt, hogy az Úr nem beleavatkozott egyes dolgokba, hanem saját feladatának tekintette azt, amit elvégzett. Nem kevés az a szituáció, amikor meggondolatlan buzgóságból minden lében kanál valaki. Lásd: Nádáb és Abihú (3Móz 10:1-7), Saul, Izráel királya (1Sám 13:9-13), Uzza (2Sám 6:1-9) esetét.

Az Úr Jézus azt is kihangsúlyozza, hogy mindennek rendelt ideje van. ”Ma van a munkanap, mért pihennél most” – így szól egyik énekünk, vagyis lesz majd olyan időszak, amikor már nem lehet tenni semmit. Az Úr ezt az időt az éjszaka hasonlatával fejezi ki. S lehet, hogy ez az idő igen közel van. Csak egy példát adok: A múlt év decemberében az EU-parlamentben megtiltották, hogy Boldog karácsonyt kívánjanak a keresztények egymásnak, hogy meg ne haragudjanak „amazok”. Erre fel, történt valami Brüsszelben? Isten mindig résen van. Nem engedi megcsúfoltatni magát. (DZ)

 

d.u. Isten előtt nincs személyválogatás – Róm 2:1-11

Egyforma esély egyenlő bánásmódot von maga után. Nincs külön evangélium a zsidónak, vagy a görögnek. Éppen így Isten erkölcsi elvárása sem változik egyik néptől a másikig. Ezt fontos szem előtt tartanunk, amikor különböző etnikai vagy kulturális közegben hirdetjük az evangéliumot. Sokan szeretnék a fiaknak kijáró kiváltságokat, de kötelességek nélkül. Isten előtt pedig nincs személyválogatás. A megtérés útjában sincs különbség. Nem mindenkit egy hullámhosszon ragad meg az Isten, de ugyanarra az útra vezeti rá. Gyakran szeretnénk „könnyebbé” tenni a megtérést a gyülekezetben felnőttek számára, vagy az írástudatlanok számára. Keskeny út csak egy van, bármennyire is szeretnénk kiszélesíteni, vagy rövidre vágni a kanyarokat. Vigasztalás is van ebben az igében. Milyen jó, hogy Isten nem teszi nehezebbé az üdvösség elérését egyik vagy másik ember számára. Isten jósága és türelme mindenkit a megtérés útjára akar segíteni. Azon a napon pedig, amikor a trón előtt fogunk állni, a Mennyei Atya nem lesz személyválogató az ítéletben sem. (KB)