2017. január 24., kedd

DÉLELŐTT | 
Jézus gyásztörő szava

– Mk 5:21-24; 35-43

Ámulattal tölt el Jézus fáradhatatlan szolgálatkészsége, ahogy helyről helyre haladva, Atyja akaratát cselekszi. Újabb vihar! A legnehezebb fájdalmak, félelmek vihara, melynek nem a tenger, hanem egy előkelő elöljáró családja a színtere.
Ahhoz, hogy Jézus segíthessen fontos: 1) Meglátni Őt és lábai elé esni kéréseinkkel (22. v.)
2) Reálisan látni, megnevezni a problémát: halálán van! (23. v.) 3) Nem adni fel akkor sem, ha a helyzet súlyosbodik! (35. v.) 4) Elfogadni Jézus félelmet eloszlató és hitet fakasztó szavát: Ne félj, csak higgy! (36. v.) Jézus megdorgálja a hitetlenkedőket, akik egyik percben még siránkozva jajgatnak, a másik percben pedig nevetnek a szaván.
Jézus a hívőket ma is maga mellé veszi, hogy tanúi legyenek gyásztörő szavának és cselekedeteinek. (41-42. v.) Ő hatalmas arra, hogy életre keltse gyermekeinket, de életben maradásukért nekünk is van tennivalónk. (43b. v.)
Mi akadályoz, hogy gyermeked helyzetével őszintén Jézus elé borulj?
Milyen hatással van rád a bajban a körülötted levőknek, és Jézusnak a szava?

Kiss Zoltán

DÉLUTÁN | 

Buzdítás a hit szép harcára

– 1Tim 1:18-20; 6:11-16

A hívő élet nemcsak építés, magvetés, vándorlás vagy versenyfutás, hanem kemény küzdelem is: a hit harca. Harcunk van önmagunkkal (a bennünk lakozó bűnnel), harcunk van a világgal (a minket körülvevő Isten-ellenes légkörrel), harcunk van a kísértővel, aki szellemileg folyton támad minket. A hit harca ez: mert erőnk a Krisztusba vetett hitben van. Csak úgy tudunk győztesen harcolni, ha újra és újra megragadjuk a felsőbbrendű örök életet, Krisztusban. A hit tornyából Krisztusra nézünk, az Ő áldott személyére s mindarra, amit elvégzett értünk, megígért nékünk: és benne bízunk. Az ellenállások közt a hit engedelmességével követjük Őt mindenen át. Ő felemel, ha elbukunk, s újra képesít a küzdésre. Ez a harc folytonos, nincs békeszünet: élet-halálra szól! Nekünk is szükségünk van a bátorító intésre: Te Isten embere vagy! Kerülj minden istentelenséget, kövesd a Lélek gyümölcseit! Vigyázz a jó lelkiismeretre, élj Isten Igéje szerint! Vedd komolyan a szolgálatot, amire Isten elhívott! „Csak lankadatlan harcold meg A hit nemes harcát, Hogy végre majd fönt átvehesd Győzelmi koronád!”

Borzási Sándor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Fi­lip­pi­ben vég­zett misszió­mun­ka miatt Pál és Szi­lász igaz­ság­ta­la­nul szen­ve­dett, és bör­tön­be ke­rül­tek. Köz­ben a bör­tön­őr meg­tért, és ház­né­pé­vel, akik hit­tek, be is me­rít­kez­tek még azon az éj­sza­kán. A város elöl­já­rói más­nap meg­üzen­ték a bör­tön­őr­nek a tör­vény­szol­gá­kon ke­resz­tül, hogy bo­csás­sa sza­ba­don az apos­to­lo­kat. De mivel nyil­vá­no­san meg­ver­ték, és bör­tön­be zár­ták őket íté­let nél­kül, pedig római pol­gá­rok vol­tak, ezt Pál és Szi­lász nem hagy­ta annyi­ban. Azt kér­ték, hogy jöj­je­nek el az elöl­já­rók, és maguk ve­zes­sék ki őket, ne ti­tok­ban bo­csás­sák el, mint va­la­mi go­nosz­te­vő­ket.