2017. január 4., szerda

DÉLELŐTT | 
A démonok bizonyságtétele

– Mk 1:21-28

A démonok tudják, kicsoda Jézus, de ismeretük nem teszi őket szabaddá (Jn 8:32). Hisznek Istenben, mégis rettegnek (Jak 2:19). Közelről szemlélik az evangélizáció munkáját, de Isten győzelmes tervét meg nem hiúsíthatják (Mt 16:18). Isten szolgái sem idegenek számukra, de nem tudnak nekik ártani (ApCsel 19:15). Jézus jelenlétében és közelségében elviselhetetlenül gyötrődnek. Jól tudták, Jézus azért jött a földre, hogy munkálkodásukat lerontsa (1Jn 3:8), lefegyverezve megszégyenítse őket és diadalmaskodjon felettük (Kol 2:15).
Mielőtt még a tanítványok vallást tehettek volna Jézusról (Mk 8:27-30), megtették ezt a démonok. A megszállott emberből megszólaló tisztátalan lélek „Isten Szentjének” nevezte Jézust, ami azt jelentette, hogy ő a Messiás, az Isten által felszentelt eszköz a megváltás munkájának elvégzésére. A kapernaumi zsinagógában álmélkodva hallgatta a nép az „örök élet beszédét” (Jn 6:68) Jézus tolmácsolásában, és megdöbbenve látták, ahogy a tisztátalan lelkek engedelmeskednek neki (Jn 8:36).
Kicsoda számodra Jézus? Hogyan tapasztaltad meg szabadítását? Kiknek a szabadulásáért imádkozol ma reggel?

Szabó László

DÉLUTÁN | 

A mulandóságban az Ige megmarad

– 1Pt 1:22-25

Igeszakaszunkban Péter apostol felszólítja a gyülekezetek tagjait: „Tisztítsátok meg lelketeket...”, de arra is utal, hogyan tehetjük meg ezt, és mire válunk képessé, ha megtisztulunk.
Mire van a leginkább szüksége gyülekezetednek? Az erről szóló beszélgetésekben lehet, több válasz is elhangzott. A 22. vers válasza: gyülekezetednek mindenekelőtt képmutatás nélküli szeretetedre van szüksége. Tiszta lelkülettel válunk képessé így szeretni.
Hogyan tisztíthatom meg én a lelkemet? A 22. versben olvastuk: „az igazság iránti engedelmességgel”. Mi az igazság? Mi hisszük és valljuk, hogy Isten Igéje az abszolút igazság, ami a Bibliában örökíttetett meg az emberiség számára. Ha valaki engedelmeskedik, megcselekszi azokat, megtisztul élete a bűntől és szennytől.
„Az Úr beszéde megmarad örökké” (25. v.) Igyekszünk megszerezni a szükségeseket, ha mulandók is, ugyanakkor azzal is foglalkozunk, ami örökkévaló, mint például Isten szava. Döntsd el, hogy idén átolvasod a Bibliát; igehirdetés sorozatot hallgatsz, vagy részt veszel egy bibliatanulmányozó csoportban. Ez egy nagyon építő cél és terv lesz.

János Levente

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!