2017. június 24., szombat

DÉLELŐTT | 
Tanítsd felfelé nézni!

– Kol 3:1-4

Akarjuk-e a sírig látó szemüveget mennybe látó távcsőre cserélni? Lássunk túl a halál kerítésén!
Hajlamosak vagyunk csak ezzel a földi élettel foglalkozni: pillanatnyi kihívásokkal, elénk táruló kínálatokkal… Innen kell tovább jutnunk és gyermekeinket is tovább segítenünk. Ez Megváltónk segítsége nélkül nem fog működni. Rá van szükségünk a múlt eltemetéséhez, és az előttünk álló út megtételéhez egyaránt. Akik Krisztussal feltámadtak, azok számára e világ kínálata eszköz a hazautazásra. A testet táplálják, hogy a Szentléleknek legyen hol laknia. Amijük van, eszközként használják a misszióra, hogy mások is rátaláljanak mennyei otthonukra. A keskeny út vándorai nem tétlenkednek, hanem örökkévaló értékekbe fektetnek be. Hogy ez működjön, ahhoz nekünk kell a készséget tanúsítani, a Lélek pedig a szükséges erőt, látást, vágyat fogja biztosítani.
Akik életünket szemlélik, azok tekintete az örökkévalóságra emelkedik?
Az örök élet csak elmélet számunkra, vagy annyira valóság, hogy már most készülünk abba?

Bocskor Viktor

DÉLUTÁN | 

ApCsel 20:17-19

– Alázat

Úgy tűnhet, hogy a nagyszájúak érvényesülnek, a szelídek és alázatosak pedig hátrányba kerülnek. Ne felejtsd el, hogy az Úr Jézus tanítványainak, mielőtt szolgálatba állnak, tanulniuk kell tőle (Mt 11:29). A Mester iskolájában mindennapi tananyag a szelídség és alázat gyakorlása. Tanítványai enélkül sem Istent, sem embert nem szolgálhatnak. Van, hogy igazságtalanul vádolnak és rágalmaznak, máskor egy drága testvér, aki nem koszolta össze a kezét, dicsekszik azzal a munkával, amit mi végeztünk el. Amikor megkérdőjelezik lelkiségünket, és kerülni kezdenek az emberek, ilyenkor vizsgázunk alázat tantárgyból. Keserűek leszünk és feladjuk? Esetleg bosszúállók, és harcolni fogunk? Elkezdjük védeni magunkat, bizonyítva ártatlanságunkat? Pált összetörték a támadások, de ez sem volt elég ahhoz, hogy feladja és nyugdíjba menjen.
„Egy ember nagysága nem a talentumain, a gazdagságán vagy a képzettségén múlik, az jelzi a nagyságot, hogy mi kell az illető elcsüggesztéséhez.” – mondta valaki. Lehet, hogy téged is összetör az, amin átmész, de sírd ki magad Isten előtt, és élj tovább elhívása szerint!

Nagy Kasza Dániel

 Napi áhítat

Igehely: 1Pt 2:5–12 Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”

Az Istennek szentelt élet azzal kezdődik, hogy megízleljük, hogy jóságos az Úr (3.v.). Ez a kiindulópont. Isten megkeresett, megtalált, kiválasztott és magáévá fogadott. Régen nem tartoztunk az Ő népéhez, de most már hozzá tartozunk, mert Ő örökbe fogadott minket. Megváltozott az identitásunk, megváltoztak a prioritásaink. Kik is vagyunk valójában? Isten Igéje azt mondja, hogy választott nemzetség, királyi papok, az Ő tulajdon népe vagyunk. Ezzel teljesen megváltozott az önazonosság-tudatunk. Már másképp látunk mindent, magunkat is. Micsoda kiváltság ez!