2017. március 10., péntek

DÉLELŐTT | 
Sok a félrevezetés a jövőt illetően

– Mk 13:1-11

Az ember a múltját ismeri, a jelenben él, de a jövő ismeretlen előtte. A nagy kérdésre, hogy –„Mit hoz a jövő?” – keresik az emberek a választ, de legtöbbször nem jó helyen. Manapság a jóslást, jövendőmondást jól fizetett szakmaként űzik. Hazugságaikat jó pénzért adják el. Döbbenetes, hogy világunkban nő az igény az ilyen szolgáltatások iránt. Az elfogult emberek azt hiszik, hogy tőlük független tényezők alakítják a jövőjüket. A Biblia arra tanít, hogy a jelenben elkövetett cselekedeteink befolyásolják a jövőnket.
Az Úr Jézus idejében Heródes építtetett a zsidóknak egy pompásan díszített kőtemplomot. Ők büszkék voltak a templomukra és a vallásukra, de az Úr Jézust megvetették. Ennek a következménye az lett, hogy Kr. u. 70-ben a templomot a rómaiak lerombolták. Az Úr Jézus óvta az övéit: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!”. Ma a nagy megtévesztő, a sátán, azt mondja az embereknek, hogy Isten nélkül, bűnben élve is szép jövőt kovácsolhatunk magunknak. Isten erre így válaszol: „Híveinek lábát megőrzi, de a bűnösök a sötétben vesznek el”(1Sám 2:9).
Te kinek hiszel, és hogyan készülsz a jövőre?

Bálint Pál

DÉLUTÁN | 

Pál és Barnabás

– ApCsel 15:36-41

Márk meghátrál az első missziós úton, és magára hagyja a két munkatársát, akik később miatta megkülönböznek. Milyen jó, hogy nem vagyunk egyformák! A különböző vélemények, látásmódok kiegészítik egymást, ha Istenhez és az ő igéjéhez ragaszkodunk. Márk nem úgy hagyta el az apostolokat, mint Démás, aki a világhoz ragaszkodott. Ott maradt a gyülekezetben, Isten közelében. Megérdemelt egy második esélyt. Ha egy meghátrálás, bukás után Isten nem adna több esélyt, ki üdvözülhetne? Mindkét látásmódra szükség van a közösségben. Később közeledtek az álláspontok. Pál a Róm 15:1-ben ezt írja: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk.” A 2Tim 4:11-ben arról ír, hogy szüksége van Márkra, mert hasznos a szolgálatban. Az erőseknek az lehet a gyengéje, hogy lenézik a hitben erőtleneket. Még Pál apostolnak is volt hova fejlődnie. Ha nem tudjuk feladni saját igazunkat, abból széthúzás, szakadás lesz. Ha az igéhez ragaszkodunk, abból áldás származik a gyülekezetben és a misszióban egyaránt.

Király Antal

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?