2017. szeptember 14., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Fiatalként dacolni az örökölt életmóddal

Igehely: 2Krón 33:21-34,7; Kulcsige: 2Krón 34:3a „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét.”

A tizenéves kort a dac és lázadás korának tartják. Milyen jó, ha valaki a romboló szokások ellen dacol! Milyen jó lenne, ha a fiatalokban lobogó dacos hajlamokat jó irányba tudnánk terelni! Jósiás tizenöt éves volt, amikor kezdte keresni Istent. Apja, Ámón, és nagyapja, Manassé, hűtlen, bálványimádó királyok voltak, Jósiásnak viszont érzékeny lelkiismerete és fogékony szíve volt az Úr dolgai iránt. Nem vitte tovább a terhes lelki örökséget, hanem irányt váltott az élete. Ennek eredményeként új irányt vett az egész ország. A családi háttér meghatározó módon irányt ad az ember életének. Sok mindent átveszünk elődeinktől és környezetünktől, jót is és rosszat is; de a jó hír, hogy a bűnös életmódot nem kell törvényszerűen folytatni. Isten kegyelme képes megszakítani annak átkos körforgását, és jót hozni a gonosz helyébe. Imádkozzunk a környezetünkben élő tizenévesekért, hogy keressék és megtalálják az Urat, különösen azokért, akiket a családjuk nem Isten követésére ösztönöz, hanem visszahúzó erőként hatnak rájuk.

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

„Menjünk föl az Úr hegyére!”

Igehely: Ézs 2:1-5 „Ezt az igét kapta látomásban Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről: Az utolsó napokban szilárdan fog állni az Úr házának hegye a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlik majd hozzá valamennyi nép. Ézs 19,23-25 ; Jer 3,17 ; Mik 4,1-4 ; Zak 14,10 ; Jel 21,10 Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből. Zak 8,20-23 ; Jn 4,23-24 Igazságot szolgáltat a nemzetek között, ítéletet hoz minden nép ügyében. Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Zsolt 46,10 ; Ézs 9,3-6 ; 11,1-9 Jákób háza, jöjjetek, járjunk az Úr világosságában! Jn 8,12 ; 1Jn 1,7

Isten betekintést ad az utolsó időkbe, és egy képet mutat a gyülekezet állapotáról. Sokunkban felmerül a kérdés, hogy mitől válhatna a gyülekezet vonzóbbá a kívülvalók számára? Isten három dolgot mond el a gyülekezetről. Szilárdan fog állni. „Az egyháznak csak Jézus a fundamentuma” (HH 56). Nem a számbeli nagyság, nem is az anyagiak tesznek erőssé egy gyülekezetet, hanem a Jézusban való meggyökerezés és a benne való növekedés engedelmesség által. „Kimagaslik”. Nem elvegyül a többi közt, hanem mindenki tudja, hogy itt Isten van jelen, ebben a gyülekezetben élet van, ez az Úré. Az emberek ide azért jönnek, hogy az élet útját megismerjék, mert ezen akarnak járni. Aztán van benne ige. Sok minden lecsendesítheti az embereket. Dávid zenéje Saul gyötrődését enyhítette. Azonban az ember csak Krisztusban nyerhet üdvösséget az ige által. Ez a régi ige évezredek óta hűségesen végzi munkáját. Nem kell sem lecserélni, sem kiegészíteni más eszközökkel. Neked mi a fontos? Az újjászületett ember semmiben sem gyönyörködik úgy, mint Jézus Krisztusban és az életigében. Gyakorold ezt, hogy életed Krisztushoz vonzzon másokat is!

Józsa Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:27–44; Kulcsige: Mt 27:50 „Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.”

Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk: mit vállalt és hordozott el helyettünk a tiszta, szent, ártatlan Bárány. Engedte, hogy a bűnös emberek kigúnyolják, leköpdössék, bíborpalástot és töviskoronát adjanak rá. Üdvözöljék, mint zsidók királyát. Lehetett volna valóban a királyuk, ám az övéi nem fogadták be őt. De ha valaki befogadja – akár én vagy te –, hatalmat kapunk, hogy Isten fiaivá lehessünk (Jn 1:12). Micsoda bővölködő kegyelem árad a keresztről!