2018. augusztus 7., kedd

DÉLELŐTT | 
Az Úr cselekedeteit látva az emberek nem ugyanúgy reagálnak

Igehely: 2Móz 10:1-20; Kulcsige: 2Móz 10:20 „De megkeményítette az Úr a fáraó szívét, úgyhogy nem bocsátotta el Izráel fiait.”

Jó lenne, ha csak mi és az Úr lennénk! De Isten és a benne hívő, neki engedelmeskedő szereplők mellett ebben a történetben is jelen vannak a benne hitetlen, neki engedetlenkedő ellenfelek. Érdekes látnunk az ő hitetlenségük és ellenállásuk változatos mértékét. Másképp viselkednek a fáraó, a szolgái és az egyiptomi nép. Pedig Isten „tette keménnyé” mindannyiuk szívét (1), és Ő hozta mindnyájukra a sáskákat (6), mégis háromféle módon nyilvánulnak meg. A köznép tagjai kénytelenek eltűrni az eseményeket. A szolgák próbálnak hatást gyakorolni az események kulcsszereplőjére (7). Ő pedig, a fáraó számítgat, diktál, kétszínűsködik - nem őszinte megtéréssel könyörög az életéért. S ez még csak a nyolcadik csapás volt…

„Ahány ház, annyi szokás” - tartja a mondás. Az emberek hitetlenségükben is oly sokfélék. Vajon meglátják rajtunk keresztül a Szabadítót?

Szerinted van megtérésre képtelen állapot? És ember?

Hogyan lehet a legjobb reakcióra bírni embertársainkat Istennel kapcsolatban?

Papp Dániel

DÉLUTÁN | 

A bennünk élő szeretet

Igehely: 1Jn 4:19-21

A szeretet történelmi időkön átívelő és az embertől elválaszthatatlan fogalom. Némelykor már-már elcsépelt témája a különböző műalkotásoknak, máskor hiánycikk az élet piacán, sokszor pedig állatias ösztönné lealacsonyított indulat.

János apostol, aki szeretett tanítvány, leveleiben több mint harminc alkalommal említi a szeretetet. Habár három rövid levélben átfogó tanítást nem adhat a szeretetről, mégis létfontosságú igazságokat közöl arról. A 4:8-ban elmondja a lényeget: Isten szeretet. Erről az igaz szeretetről nem, mint távoli, hanem mint hozzánk, emberekhez közeli, bennünk élő szeretetről tanúskodik.

A bennünk élő igaz szeretet (4:19) megelőlegezett szeretet. Ő előbb szeretett, és mi ezért szerethetünk Istent és embert. Nem mi találjuk fel a szeretetet, még csak nem is mi találjuk meg, hanem Ő talált meg minket.

A bennünk élő igaz szeretet nem választ (el), hanem szeret Istent és embert. Az a szeretet, mely feltételhez, szimpátiához kötött, lehet érdekkapcsolat alapja, divatos műalkotás témája, de nem képezheti a Krisztuskövetés alapját. Lássuk meg, hogy szeret minket Ő! Lássuk meg azokat, akiket nekünk is szeretni kell!

Mezei Ödön

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”

Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.