2018. december 25., kedd

DÉLELŐTT | 
Az igazi Világosság eljött a világba

Igehely: Jn 1:9-13; Kulcsige Jn 1:11 „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.”

János arról beszél, hogy a világosság eljött a világba, azért, hogy világítson a sötétségben, de „a sötétség nem fogadta be.” Az evangélium szól arról a mélységes emberi gonoszságról, belső sötétségről, amely nem csak akkor, az első karácsonykor, de most sem akarja befogadni Jézus Krisztust. A világ sötétségének ma sem kell Krisztus, a testté lett Ige, nem kell neki Istennek az a szeretete, amelyet felkínál az embernek. A kommunizmus bő négy évtizede alatt azt hangoztatták, hogy nem kell karácsony, mert az babona, misztikus dolog, kispolgári csökevény. Aztán fordult a világ és eljött ez a másik kor, amely ugyanolyan sötét lelkülettel, de már sokkal fondorlatosabban és rafináltabban azt mondja, hogy kell nekünk a karácsony, mert az jó üzlet. A világnak kell a karácsony, eszközként; viszont nem kell a lényeg, amire a karácsony emlékeztet bennünket. Az igazi világosság, Jézus eljött e világba, de a szívünkben is világosságot akar gyújtani. Te miért ünnepeled a karácsonyt? Megszületett-e már a karácsony lényege, Krisztus, a te szívedben?

Pardi Félix

DÉLUTÁN | 

Isten meglátogatta népét

Igehely: Lk 1:67-79; Kulcsige: 1Pt 2:9b

Jézus Krisztus Isten emberi megnyilvánulása. A Szentlélek ihletésére Zakariás azzal kezdi a próféciáját, hogy Isten meglátogatta a népét. Látogatásának célja a megváltás volt, amint Ő maga is mondta: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” Zakariás felismeri, hogy a Messiásra vonatkozó próféciák az ember bűnbeesése óta jelen vannak. Isten megígérte, hogy a gonoszt az asszony utódja fogja elpusztítani. A megváltás több, mint ellenségeink kezéből való kimenekítés: Isten azért mentett meg minket, hogy félelem nélkül szolgáljuk Őt - szentségben és igazságban. Mindkettő a jóságról beszél: a szentség a jellem jóságát, az igazság pedig a cselekedeteink helyességét jelenti. Egyik a másikból következik: a szentség a dolgok gyökere, míg az igazság a jellem gyümölcse. Szolgáljuk Őt ezen az ünnepen szentségben és igazságban!

Isten meglátogatott minket üdvösséggel – vitted-e már az üdvösség jó hírét másoknak is? Látogattál-e te is olyanokat, akiknek üdvösségre van szüksége?

Pardi Félix

 Napi áhítat

Igehely: Jób 32:6–12 Kulcsige: Jób 32:8 „De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.”

A három barát hosszú vitát folytatott Jóbbal a szenvedése okairól. Egy idő után a vita elakadt. Elihú eddig türelmesen várt a megszólalással, mivel fiatalabb volt a többieknél. Úgy érezte, hogy most már megszólalhat, mert fontos üzenete van Jób és barátai számára (5–7 v.). Azt állítja, hogy az embernek nem az előrehaladott kora, hanem az Istennek benne lakó Lelke adja a bölcsességet (8.v.).

Jób szenvedéstörténetének kontextusában az igazi bölcsesség a megpróbált Jób ajkán fogalmazódik meg: „Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 40:4).