2018. szeptember 19., szerda

DÉLELŐTT | 
Lelki hűtlenség

Igehely: Jer 3:6-13; Kulcsige: Jer 3:13 „Csak ismerd el bűnödet, hogy hűtlenül elhagytad Istenedet, az Urat. Bájaidat idegeneknek osztogattad minden zöldellő fa alatt. Csak az én szavamra nem hallgattatok – így szól az Úr.”

A bálványimádás, mint lelki hűtlenség kerül Jeremiás látókörébe, és a bűnbeismerés fontossága, amikor néven nevezi a hűtlenségeket. Izráel teljesen elszakadt Istentől, és a váló levél: a fogságba vitel volt. De Istennek még jobban fájt Júda helyzete, aki „csak képmutató módon” tért vissza Istenhez, nem egész szívvel. A lelki hűtlenségből csak egész szívvel lehet visszatérni, és tőlünk is ezt várja az Úr. Az egész szívvel való visszatérést, a mélységes bűnbánat övezi. Sajnos, épp ez maradt el Júda „megtérésénél”. Tovább habzsolták a bűnt és élvezeteit: „futkostál utaidon” - a saját utaik követését, és a bűnre kínálkozó alkalmak megragadását jelenti. Isten mégis kész a megbocsátásra, és nyitott ajtóval várja a megtérőket: „csak ismerd el bűnödet”, épp úgy, mint a tékozló fiú esetében is.

A hűtlenség az Úrral való kapcsolatunkban könnyen beállhat, és néha igen kicsiben kezdődik, de oly messze elvihet, mint a vonatot a sínpár váltója: akár egészen ellenkező irányba.

Milyen bálványt kellett kidobnod legutóbb életedből, amely el akart szakítani az Úrtól?

Mit jelent számodra ez a kifejezés: Csak az Úr szavára hallgatni?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A szolgálat által nyert tekintély

Igehely: 2Kor 3:1-12

A korinthusi gyülekezet Pál apostol fáradozása nyomán született. Isten mondotta Pálnak Korinthusban: „nekem sok népem van ebben a városban” (ApCsel 18:10). Akkor még nem voltak ott hívők, de Isten tudta, hogy lesznek. „Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát” (ApCsel 18:5). Így lettek a korinthusiak élő, olvasható levelek mások számára. A szolgálatban a tekintélyt az elhívó Isten adja. Nem a maga erejével kellett megszereznie ezt, hanem Isten tette Pált alkalmassá. „…új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké.” (6. v.)

Az Ószövetségben Mózes személye és szolgálata volt az emberek között a legnagyobb tekintély a törvény átadásában és szolgálatában, de a Lélek szolgálata felülmúlja a törvény szolgálatát, és valóban ebben rejlik a szolgálat tekintélye. A szolgálat által nyert tekintély Pálnál a csapatmunkában is megnyilvánul. Korinthusban együtt szolgált Akvilával és Priszcillával, de Szilász és Timóteus is munkatársai voltak, és velük még több gyülekezetet plántált. Mindig tudta értékelni a munkatársakat, ezért áldás koronázta szolgálatát. „Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok” (3. v.).

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.