2018. szeptember 21., péntek

DÉLELŐTT | 
Szentségben és tisztaságban

Igehely: 1Thessz 4:3-9; Kulcsige: 1Thessz 4:4 „Hogy tanuljon meg mindenki szentségben és tisztaságban élni feleségével.”

A házaséletben együtt kell haladnia férjnek és feleségnek a megszentelődés útján. Mint ahogy „Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön” (1Tim 2:2), úgy az is „Isten akarata, hogy megszentelődjetek” (3). Ez a szakasz arra tanít, hogy a megszentelődést legjobban a paráznaság bűne teszi lehetetlenné. A pogányok (nem hívők) a kívánság szenvedélyével élnek (5). Erről szólnak a pajzán dalok, filmek, reklámok, stb. A szent szó azt jelenti: elkülönített, félretett egy bizonyos célra, itt Isten számára és a házastárs számára. Soha senki más nem veheti igénybe, mert az övé.

Hogy szentségben és tisztaságban tudjon élni szükséges, hogy a Szentlélek beírja a hívő ember szívébe, értelmébe és akaratvilágába, hogy kizárólagosan a házastársáé a teste. Jób mondja: „Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem” (Jób 31:1 Károli). A bűn érkezésének fokozatai eleitől fogva azonosak: „megláttam... megkívántam... elvettem”, akár az első bűnesetre gondolunk, akár Dávid bukására. A könyörgés és böjt által Isten győzelemre vezet a kívánságok ellen, és megerősít igéje által.

Miért várja el Isten a szentséget és tisztaságot a házasságban? Mit tehetnél ma házassági kapcsolatod építéséért?

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

Testvérek lázadása a tekintély ellen

Igehely: 4Móz 12:1-15

Mózes átélte, hogy saját testvérei lázadtak fel ellene. Ürügyet kerestek a házasságában, de az igazi ok az irigység volt, és valóban egyenlőeknek érezték magukat Mózessel. A legnehezebb egy elöljáró számára, ha saját családja nem ismeri el, és tőlük kell elszenvedni a megvetést. A legszelídebb ember, Mózes, nem védte magát az Áron és Mirjám dacoskodása ellen, és nem zökkent ki szelídségéből. Az Úr azonban meghallotta beszédüket, és Ő sietett szolgája védelmére. A Sátán munkája ma is, hogy éket verjen a vezetők közé.

A lázadó lelkületet Isten számon kéri. Mirjám poklos lett az Úr haragja miatt, Áron pedig megalázkodott, és így szólította Mózest: „Uram”. Ezt elkerülhették volna. Az egész gyülekezetnek is kárára volt az eset. Nem folytathatták a vándorutat Kánaán felé hét napig Mirjám poklossága miatt, és ezt mindenki tudta. Mózes kész volt imádkozni Mirjám gyógyulásáért. Van olyan közösség, ahol nem zárul le hét nap alatt a lázadás története, és addig nincs előrehaladás, különösen, ha „Mózes” is kizökken a szelídségből.

Imádkozzunk, hogy az Úr adjon igazi békességet a vezetőink háznépe számára, és az Úr közelségében rendeződjenek soraink!

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.