2019. február 4., hétfő

DÉLELŐTT | 
Kérdés Jézus identitásáról

Igehely: Jn 8:12-30; Kulcsige: 8:25 „Megkérdezték tehát tőle: Ki vagy te? Jézus így válaszolt nekik: Az, akinek kezdettől fogva mondom magamat.”

Nehéz megértetni valamit olyanokkal, akik szándékosan nem akarják azt megérteni. Az Úr többször is beszélt arról, hogy ki Ő. Ő a világ világossága. Itt a világ szó alatt az emberek világára kell gondolnunk. A farizeusok azzal vádolták Urunkat, ha önmagáról szólt, hogy kijelentése nem felel meg a törvény előírásának, mert az két tanút említ. Az Úr Jézus válasza az, hogy a világ világossága önmaga tanúja. A csodásan felkelő, nappal hétágra sütő, este pedig pompásan lemenő nap nem igényel tanút arról, hogy fényesen süt és világít. Tevékenysége tanúskodik mellette. Aki számára nappal sötét van, sajnos, az vak. A Mester arra is hivatkozott, hogy mellette az Atya is tanúskodik, mert az Atya küldte Őt. Így megvan a törvény igényelte két tanú. Ő az Atyával egy, tanúságtétele önmagáról hiteles és igaz. Aki világosságban akar járni, Jézus Krisztusban kell hinnie, és Őt kell követnie. Krisztus követője nem járhat a sötétségben.

Ugye, kedves olvasó, ismered a Világ Világosságát, hiszel Benne, követed Őt, általa Atyádnak vallod Istent?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A hazugság bűne

Igehely: ApCsel 5:1-11

Tegnap az első bűn bejövetelének történetét tanulmányozhattuk az Ószövetségből. Vehetjük úgy, hogy ez a történet az Újszövetség bűnesete. Ha a két bűnesetet összehasonlítjuk, találunk hasonlóságokat és különbségeket is. Hasonlóság, hogy Sátán főszereplő mindkét történetben, a hazugság is jelen van mindkettőben. Különbség, hogy itt nem az asszony, hanem a férj bűnbeesése tudódott ki először, a halálbüntetés pedig azonnal bekövetkezett mindkettőjük részére. A jól hangzó nevük (Anániás = Isten kegyelmes, Szafira = szép) és az, hogy jó közösséghez tartoztak, még nem tudta őket megóvni a bűnbeeséstől. Senki nem kényszerítette őket birtokuk eladására, ezt önként tették. Anániás megegyezett feleségével abban, hogy az apostolok lábához nem az eladott birtok teljes árát teszi le, mint ahogy ezt a többiek tették, hanem csak egy részét, de úgy, mintha az egész lenne. Úgy gondolták, tettük nem tudódik ki, és így ők is a nagyon komoly hívők közé fognak tartozni. Büszkeségük, képmutatásuk, hazugságuk halálba vitte őket.

Tisztességes hazugság nincs. A hazugság bűn, ezt Isten Szentlelke megítéli, a hazugok pedig nem mennek be Isten országába. Ma még a hazugságból is meg lehet térni. Nem éri meg, hogy bárki emiatt kimaradjon Isten országából!

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
5 + 12 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 13:42–52 Kulcsige: ApCsel 13:49–50 „Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban. De a zsidók felingerelték ellenük a tekintélyes istenfélő asszonyokat és a város előkelőit, üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból.”

A tisz­ta evan­gé­li­um, az Isten élő igéje meg­érin­ti és vá­lasz­adás­ra kész­te­ti a hall­ga­tót. Pál és Bar­na­bás a zsi­na­gó­gá­ban az Írá­sok­ból ki­in­dul­va, a Szent­lé­lek­től ka­pott böl­cses­ség­gel ma­gya­ráz­ták Krisz­tust. Sokan vol­tak, akik hit­tek, má­sok­ban pedig fél­té­keny­ség éb­redt. Nem ol­va­sunk arról, hogy a po­zi­tí­van és ne­ga­tí­van re­a­gá­lók mel­lett lett volna egy je­len­tős tömeg, aki­ket a Krisz­tus­ról szóló evan­gé­li­um hi­de­gen ha­gyott volna.