2019. február 4., hétfő

DÉLELŐTT | 
Kérdés Jézus identitásáról

Igehely: Jn 8:12-30; Kulcsige: 8:25 „Megkérdezték tehát tőle: Ki vagy te? Jézus így válaszolt nekik: Az, akinek kezdettől fogva mondom magamat.”

Nehéz megértetni valamit olyanokkal, akik szándékosan nem akarják azt megérteni. Az Úr többször is beszélt arról, hogy ki Ő. Ő a világ világossága. Itt a világ szó alatt az emberek világára kell gondolnunk. A farizeusok azzal vádolták Urunkat, ha önmagáról szólt, hogy kijelentése nem felel meg a törvény előírásának, mert az két tanút említ. Az Úr Jézus válasza az, hogy a világ világossága önmaga tanúja. A csodásan felkelő, nappal hétágra sütő, este pedig pompásan lemenő nap nem igényel tanút arról, hogy fényesen süt és világít. Tevékenysége tanúskodik mellette. Aki számára nappal sötét van, sajnos, az vak. A Mester arra is hivatkozott, hogy mellette az Atya is tanúskodik, mert az Atya küldte Őt. Így megvan a törvény igényelte két tanú. Ő az Atyával egy, tanúságtétele önmagáról hiteles és igaz. Aki világosságban akar járni, Jézus Krisztusban kell hinnie, és Őt kell követnie. Krisztus követője nem járhat a sötétségben.

Ugye, kedves olvasó, ismered a Világ Világosságát, hiszel Benne, követed Őt, általa Atyádnak vallod Istent?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A hazugság bűne

Igehely: ApCsel 5:1-11

Tegnap az első bűn bejövetelének történetét tanulmányozhattuk az Ószövetségből. Vehetjük úgy, hogy ez a történet az Újszövetség bűnesete. Ha a két bűnesetet összehasonlítjuk, találunk hasonlóságokat és különbségeket is. Hasonlóság, hogy Sátán főszereplő mindkét történetben, a hazugság is jelen van mindkettőben. Különbség, hogy itt nem az asszony, hanem a férj bűnbeesése tudódott ki először, a halálbüntetés pedig azonnal bekövetkezett mindkettőjük részére. A jól hangzó nevük (Anániás = Isten kegyelmes, Szafira = szép) és az, hogy jó közösséghez tartoztak, még nem tudta őket megóvni a bűnbeeséstől. Senki nem kényszerítette őket birtokuk eladására, ezt önként tették. Anániás megegyezett feleségével abban, hogy az apostolok lábához nem az eladott birtok teljes árát teszi le, mint ahogy ezt a többiek tették, hanem csak egy részét, de úgy, mintha az egész lenne. Úgy gondolták, tettük nem tudódik ki, és így ők is a nagyon komoly hívők közé fognak tartozni. Büszkeségük, képmutatásuk, hazugságuk halálba vitte őket.

Tisztességes hazugság nincs. A hazugság bűn, ezt Isten Szentlelke megítéli, a hazugok pedig nem mennek be Isten országába. Ma még a hazugságból is meg lehet térni. Nem éri meg, hogy bárki emiatt kimaradjon Isten országából!

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.