2019. február 5., kedd

DÉLELŐTT | 
Csak ez tehet szabaddá

Igehely: Jn 8:31-38; Kulcsige: 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Jézus tudta, hogy az ige hallgatása, megértése, befogadása és megtartása segítheti hallgatóit a tanítvánnyá válásban. Az Úr tanítványainak az a kiváltság jutott, hogy megismerjék az igazságot, ami szabaddá teheti őket. Van vélt és valódi szabadság. A zsidók úgy vélekedtek, hogy ők szabadok, mert Ábrahám utódai. Viszont megfeledkeztek arról, hogy a Római Birodalom igája alatt éltek. Tehát szabadságuk csak vélt, s nem valódi, igazi szabadság volt.

A Mester mindenekelőtt nem a nemzeti szabadságra gondolt, hanem a lelki szabadságra. Ábrahám valódi utódai azok, akik a szabadító Igét, az Urat hittel elfogadják. A szolgaság alatt az Úr a bűn szolgáit értette. Ebből a szolgaságból csak a Fiú tehet bárkit szabaddá. Isten az Ő Fia érdeméért fogadott minket gyermekeiül. A Fiú érdemében többé már nem szolgák, hanem fiak, vagyis örökösök vagyunk. A legnagyobb szabadságunk az, hogy mennyei Atyánkhoz – és Krisztusban egymáshoz is – a szeretet köteléke köt minket a kegyelem által. Ebben a szabadságban az is jó, hogy szabad nem vétkezni. Öröm, boldogság e nagy családhoz tartozni. Ugye, te is e csodálatos családhoz tartozol már?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A lopás bűne

Igehely: Jak 5:1-4

Isten törvényében a lopás is a tiltott tevékenységek közé tartozik. A Teremtő nem gazdagot és szegényt, hanem embert teremtett. A Biblia mégis több helyen beszél gazdagokról és szegényekről. Hogy jelent meg e társadalmi megkülönböztetés? Bűn-e a gazdagság? Önmagában nem. Ha tisztességes úton, Isten áldásaként jutott hozzá valaki, hálás is érte, nem tette tönkre jellemét, ha kézben van tartva, nem a szívben, akkor minden rendben van. Érdem-e a szegénység? Az üdvösség szempontjából nem, de Megváltónk ezt prédikálta: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5:3)

Igénk szerint miért és mire figyelmezteti Jakab apostol a gazdagokat? Arra, hogy ne zsarolással, lopással, visszatartással, igazságtalan úton, jogtalanul, a szegényeket megkárosítva gazdagodjanak, mert az ilyen tevékenységet Isten megítéli és megbünteti. Az Úr Jézus arra figyelmezteti hallgatóit, hogy a földi kincseknek, gazdagságnak több ellensége van. Ilyen például a moly, a rozsda vagy a tolvaj. Megváltónk a kincsgyűjtés, az igazi gazdagodás helyéül a mennyországot ajánlja, ahol a kincsnek, gazdagságnak semmilyen ellensége nincs, lopásról szó se lehet, mert ott nincs bűn, nincs tolvaj.

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid ki­rállyá való fel­ke­né­se arról ta­nús­ko­dik, hogy Isten min­dig meg­tart­ja ígé­re­tét. Bár Dá­vid­nak iga­zán hosszú, nehéz útra volt szük­sé­ge, végül hű­sé­ge és tü­rel­me ki­fi­ze­tő­dött. Ez a fe­je­zet arra a va­ló­ság­ra em­lé­kez­tet ben­nün­ket, hogy Isten idő­zí­té­se tö­ké­le­tes, annak el­le­né­re, hogy szá­munk­ra néha csak jóval ké­sőbb, vagy ebben az élet­ben egy­ál­ta­lán nem válik vi­lá­gos­sá az Ő szán­dé­ka.