2019. március 12., kedd

DÉLELŐTT | 
Akik az övéi

Igehely: Jn 17:9-10; Kulcsige: 17:10 „És ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém, és én megdicsőíttetem őbennük.”

Egy humoros közmondás jól kifejezi és leleplezi az emberi viselkedést. Így szól: „ami a tied, az az enyém is, ami pedig az enyém, ahhoz semmi közöd.” Jézus ennek az ellenkezőjét mondta főpapi imájában. Az első helyre tette, hogy „ami az enyém, az mind a tied.” Minden Istené, és minden jót tőle kapunk.

Egy testvér missziót kezdett egy új helyen. Eredményes volt. Végre! Egy másik testvér is meglátogatta az új csoportot, mire az előző: ők az enyémek, neked ott nincs mit keresni! „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezet elüle.” – mondta hajdan Csokonai.

Jézus tudta, hogy az övéit az Atya adta neki, ezért nyugodtan bízta őket az Atya kezére halála előtt. Ettől még az övéi maradtak, személye és munkája dicséretére.

Kié vagy? „Nem a magatokéi vagytok.” (1Kor 6:12) „Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.” (1Kor 7:5) Méltósággal tölt-e el, hogy Jézushoz és a mennyei Atyához tartozol? Vannak-e embereid, akikért közbenjársz – mint Jézus – anélkül, hogy a büszkeséged zálogának tekintenéd őket?

Sallai Jakab

DÉLUTÁN | 

Ha gonoszt cselekszik, az Úr is megbánja

Igehely: Jer18:1-6, 9-10

Ha gonoszt cselekszik – mármint az ember – annak ellenére, hogy sok jó és szép ígéretet kapott Istentől, akkor Isten visszavonja ígéreteit. Itt ebben az értelemben kell felfognunk a megbánást. Neki van hatalma erre. Ő szuverén Úr. Teremtőnknek sokkal nagyobb hatalma van életünk felett, mint a fazekasnak az agyag felett. A fazekasmesternek joga és szabadsága van arra, hogy eldöntse, mit tesz az agyaggal vagy az edénnyel. „Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja-e alkotójának az alkotás: Miért formáltál engem ilyenre? Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt nemes célra, a másikat pedig közönségesre formálja?” (Róm 9:20-21)

Ez az üzenet intsen minket alázatra és szent komolyságra. Nem bizakodhatunk el, és nem lehetünk felelőtlenek, azt gondolva, hogy bármit tehetünk, mert Isten úgyis megbocsát. Nem számíthatunk ígéretei beteljesedésére, ha életünket nem igazítjuk Őhozzá. Légy formálható a Mester kezében, tedd a jót, és megbecsült edény leszel!

Sallai Jakab

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.