2019. szeptember 4., szerda

DÉLELŐTT | 
A Zsenge reményteljessé teszi a várakozást

Igehely: Róm 8:18-25; Kulcsige: 8:23 „De nemcsak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek zsengéjét kapták: mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására.”

Üdvösségünk reménységre szól, amely meghatározza a mai napot is. Dr. G. Campbell Morgan, jeles igehirdető mondta: „Krisztus visszajövetelének tudata olyan számomra, mint egy lámpa, mely jelenemet sokkal elviselhetőbbé teszi. Úgy fekszem le, hogy arra gondolok, hogy talán a holnap reggel az utolsó, ami felvirrad. Nem kezdek úgy munkába, hogy ne gondolnék arra, hogy Ő talán épp most fogja félbeszakítani az enyémet, hogy kezdje az övét.”

Várakozásunk intenzitása változó egyéntől egyénig, nem mindig azonos erősségű. Pál apostol a sóhajtozás szót többes számban használja: „Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat. Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet”(2Kor 5:2-4). Sóhajts egy nagyot, és mondd: „Úgy várlak Jézus, jössz-e már! A szívem sír utánad!” (HH 732)

Urunk azt szeretné, ha úgy élnénk napjainkat, mintha az az utolsó lenne. John Wesley-t egyszer megkérdezték: „Mit tenne, ha tudná, hogy ma visszajön Jézus?” Ezt válaszolta: „Pontosan azt tenném, amit erre a napra terveztem.” El tudod-e ezt te is mondani?

Nagy István

DÉLUTÁN | 

Tervezzünk Istennel!

Igehely: Jak 4:13-16

Ezen az estén az áhítat címe egy kétszavas felszólítás felénk az Úrtól. Ezt a kétszavas tanácsot két részre lehet osztani: „Tervezz!” Másodszor: „Istennel tervezz!”

Kinek kell tervezni? Csak a tervezőmérnöknek, gazdasági vezetőnek, munkavállalónak? A bölcs földműves évekre megtervezi a vetésforgót, a kereskedő számolgatással vásárolja az árut, és a diákok is távlati célokra gondolva tanulnak. Az Ige bátorít arra, hogy tervezzünk. „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy – miután alapot vetett, de nem tudta befejezni – gúnyolni kezdje mindenki, aki látja, és ezt mondja: Ez az ember építkezni kezdett, de nem tudta befejezni.” (Lk 14:28-30) Nem lesznek értékes megvalósításai annak, aki tervezés nélkül tengeti életét egyik napról a másikra.

Aki nem számol életének törékenységével, a holnap bizonytalanságával, az biztos, hogy kihagyja Istent a terveiből (Lk 12:16-21, 1Tim 6:17-19). Azt is tudnunk kell, hogy életünkre nézve a Mindentudónak már van akarata. Feladatunk ezt felismerni, erre ráhangolódni és ezért élni. Nem érdemes azért élni, amiért nem érdemes meghalni!

Nagy István

 Napi áhítat

Igehely: Róm 8:5–11 Kulcsige: Róm 8:6 „A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség.”

Ha azt kér­dez­ném: „Sze­ret­nél több békét az éle­ted­ben?” vagy „Sze­ret­nél a béke em­be­re, az igazi sha­lom em­be­re lenni?”, fel­te­he­tő­en min­den­ki azt vá­la­szol­ná: „Ter­mé­sze­te­sen!” Ho­gyan sze­ret­néd ezt el­ér­ni? A leg­töb­ben úgy vá­la­szol­nánk, hogy „Ke­mé­nyeb­ben kell pró­bál­koz­nunk.” Meg­pró­bá­lunk ked­ve­seb­bek, nagy­lel­kűb­bek lenni, több békét te­rem­ni az éle­tünk­ben. Ter­mé­sze­te­sen igaz, hogy nem min­dig könnyű a másik or­cán­kat oda­for­dí­ta­ni, békét ta­lál­ni a vi­har­ban vagy be­fo­gad­ni az ide­gent. Ez min­dig erő­fe­szí­tést igé­nyel.