2020. április 2., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Ígéret imádkozóknak

Igehely: Mt 21:18-22; Kulcsige: Mt 21:22 „És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok.”

A fügefa példázata figyelmeztetés arra nézve, hogy viszonyul Megváltónk azokhoz, akik ellenállnak szerető hívásának. De azokhoz is, akik Isten népéhez sorolják ugyan magukat, életük azonban gyümölcstelen. Csak a kegyesség látszata van, de annak ereje hiányzik és hitük ellentmondásban van életükkel. Keresztelő János is azt hirdette: „...minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetik.” (Mt 3:10) Istenem, megértettem, hogy rajtam is gyümölcsöt keresel. Segíts, tudjak és akarjak sok lelki gyümölcsöt teremni.

Jézus összekapcsolja a gyümölcstermést az imameghallgatással. Olyan emberek imáira válaszol Isten, akik nemcsak valamikor megtisztultak, hanem most is Krisztusban élnek. „Ha megmaradtok énbennem, ...kérjetek és megadatik”. (Jn 15:7) Az igaz ember könyörgése igen hasznos (Jak 5:16). „Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” (Zsolt 84:12)

Nem hanyagoltad el az imádkozást? Hiszel abban, hogy Isten válaszol? Szoktál konkrét dolgokért imádkozni és név szerint mások megtéréséért? Vannak-e friss imameghallgatásaid?

Székely Béla

DÉLUTÁN | 

A telhetetlenség veszélye

Igehely: 1Kir 12:1-20; Kulcsige: 1Kir 12:18-19 „Roboám király ugyan kiküldte Adórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de megkövezte őt egész Izráel, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült. 19Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.”

Salamon király fiát, Roboámot a nép felkérte, hogy könnyítsen az apja által kiszabott terheken a nép javára. Ő nem fogadta el a kért feltételeket. Nem az idősek tanácsára hallgatott, hanem a fiatalokéra, és még inkább megnehezítette népe sorsát. Ennek következtében az egységes ország kettészakadt. A telhetetlen birtoklási vágy elidegenít egymástól. Önzővé, felfuvalkodottá tesz. „Mondd meg kik a tanácsadóid, és megmondom ki vagy”- mondja egy közmondás. A tanács ráállít egy útra. Társadalmunk irányvesztését mutatja, hogy legfőbb vágya a birtoklás és a fogyasztás. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy vagyonunk mértéke boldogságunk és fontosságunk mértékével arányos. Mennyi az elég? - még egy kicsi, mondta egy dúsgazdag ember.

A telhetetlenség önpusztító szenvedély, egy olyan sóvárgás, amit nem lehet kielégíteni még akkor sem, ha a kívánt dolgok birtokába jutottunk. „Őrizkedjetek minden kapzsiságtól” - figyelmeztetett Jézus Krisztus.

Kérjük Istent, szabadítson meg minden telhetetlenségtől, kapzsiságtól, büszkeségtől, anyagiasságtól és önfejűségtől. Szánjuk Neki magunkat, hogy akarata szerint átformálhassa életünket, növekedve a nagylelkűségben és az elégedettségben. (Fil 4:11-12)

Székely Béla

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.