2020. április 3., péntek

DÉLELŐTT | 
Isteni bölcsesség

Igehely: Mt 21:23-27; Kulcsige: Mt 21:27 „Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Ő pedig így válaszolt nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”

Jézust soha nem izgatta a hatalom kérdése. Ő feltárta az élet értelmét, világossá tette, hogyan működik az emberi élet Isten nélkül és hogyan működik Istennel összekötve. Így tudunk igazán jó és helyes életet élni. Jézus adatott nékünk Istentől „bölcsességül, igazságul, szentségül és váltságul. (1Kor 1:30) Ez a bölcsesség felülről való, „tiszta, békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” (Jak 3:17)

A vallásos vezetők zavarba akarták hozni kérdésükkel Megváltónkat, de ők kerültek csapdába. Milyen választ kaptak? Visszakérdezett, de nem azért, hogy kikerülje a választ, hanem segítse őket feleszmélni, bűnbánatot tartani. Ő belelát a szívünkbe. Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk, ne beszéljünk mellé, mert rossz irányba vezet. Legyünk inkább bölcsek a jóra. (Róm 16:9) Az alulról jövő bölcsesség irigy, ravasz, hazug, viszálykodó és mindenféle gonosz tett található benne. (Jak 3:14)

Ma reggel Jézus ránk kérdez: ki vagyok Én a számodra? Mit hiszel rólam? Milyen indulat van kérdéseink és cselekedeteink mögött?

Székely Béla

DÉLUTÁN | 

A nagyravágyás csapdája

Igehely: 2Kir 5:20-27; Kulcsige: 2Kir 5:26 „De ő ezt mondta neki: Nem igaz! Az én szívem ott járt, amikor az az ember leszállt a kocsiról, és eléd ment. Hát annak az ideje van most, hogy ezüstöt szerezz, és ruhákat, olajfákat és szőlőket, juhokat és marhákat, szolgákat és szolgálóleányokat végy?”

A nagyravágyás olyan magatartás, amely hatalomra, dicsőségre, hírnévre, kitüntetésre, rangra és a velük járó jólétre való vágyakozásban nyilvánul meg. A sikerek és a jólét hizlalják a nagyravágyást. Géházi is birtokolni akart és parancsolni. Kicsinyesnek tartotta Elizeus nagyvonalúságát, és arra gondolt, hogy ő mégis szerez valamit abból a sok ajándékból, amit magával hozott ez a gazdag pogány. Utánafutott, és egy hazugsággal zsákmányt szerzett magának.

1. Hogy lehet egy (ilyen) ember képes erre? A vétek folyamata: egy vágy a szívben, abból gondolat lesz, (20v.) és a tettek mezejére lép. Legtöbben nem tudjuk mi van a szívünk mélyén. Ezzel nem is szoktunk foglalkozni. A cselekedetekre még ügyelünk, hogy a látszat megmaradjon. Jobb, ha nem derül ki, mi mozgat. Önző, mohó indulatok. De az Úr megvilágosítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait. (1Kor 4:5)

2. Milyen lehetőségeket ad Isten Géházinak? Kérdezve van: Jól vagytok? (21v.); Honnan jössz? (25v.), -ezek egyben lehetőségek a bűn megvallására, de az nagy szégyen lenne.

Ne én legyek nagy és gazdag, hanem te légy naggyá bennem Úr Jézus. Adj tiszta szívet, hogy ilyen gyümölcsökben legyek gazdag!

Székely Béla

 Napi áhítat

Igehely: Mt 20:17–28; Kulcsige: Mt 20:27 „És aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.”

Két testvér-tanítvány szeretne „helyezkedni” Isten országában, anélkül, hogy tudnák, hogy mi is ez az ország. A lobbitevékenységbe anyjukat is bevonják. A kérdés időzítése is azt mutatja, hogy nagyon nem értik Jézust, aki éppen harmadjára beszél a rövidesen bekövetkező haláláról és feltámadásáról. Lukács szerint még az utolsó vacsora estjén is azon megy a vita, ki a nagyobb Isten országában. Jézus válaszából kiderül, hogy maga a kérdés föltevése is rossz: „Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.