Igehely: Jer 11:1-23; Kulcsige: Jer 11:8b „Ezért beteljesítettem rajtuk ennek a szövetségnek minden igéjét, amelyről megparancsoltam, hogy teljesítsék, de nem teljesítették.”
Van-e olyan szövetség, amely nem kötelez? Lehet, hogy megfeledkezünk olyan szerződésekről, amelyeket meghatározatlan időre kötünk valamilyen szolgáltatóval. Velem is előfordult, hogy – évekkel az egyik szolgálati helyünkről való elköltözésünk után – felhívott telefonon egy ottani szolgáltató képviselője, hogy elmaradásaim vannak, nem teljesítem időben a vállalásaimat. Ha következménye van a földi szerződések be nem tartásának, mennyivel inkább az Istennel való szövetségünk elmulasztásának!
Mivel a feledékenység olyan emberi tulajdonság, amely gyakori még a hívők között is, szükséges, hogy időközönként megemlékezzünk. Isten a szövetség igéit hajdan az atyáknak adta. Most Jeremiás által abból egy néhány súlyos igét megismétel. Nemcsak meghallgatni kell, hanem arra kéri a hallgatókat, hogy mondják el Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak. Van olyan meghallott ige, amit mi sem tarthatunk magunkban, hirdetnünk kell, mert az életmentő.
A szövetség igéinek a megtartása, vagy annak elmulasztása komoly következményekkel jár: átok, vagy az Istennel való áldott kapcsolat. Az Úr hűséges volt a maga feltételeihez, mert kihozta népét a „vaskohóból”, és bevitte a „tejjel és mézzel folyó földre”. Jeremiás által szomorú helyzetet tár fel az Isten. Amikor Júda férfiai visszatértek őseik bűnéhez, az idegen istenek tiszteletéhez, ezzel fellázadtak Uruk ellen. Ezt követték az intések: „állandóan intettem őket. Idejében intettem, hogy hallgassanak szavamra. De nem hallgattak” (7-8. versek). Az állandó és időben történő intések Isten féltő szeretetének biztos jelei (Jel 3:19).
Az ítélet lesújtó: „Veszedelmet hozok rájuk, amely elől nem tudnak elmenekülni”(11. v.). Ebben a veszedelemben már késő lesz minden kiáltás, ima, közbenjárás, nem használ az áldozat sem. Ezért üzeni ma Isten a Fia által, hogy „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak.” Attól kezdve, hogy felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, minden érv, igyekezet, ismeret már késő! „Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan” (Lk 13:24-28).
Nagy István
Imaáhítat: Könyörögjünk az Úr iránti hűségért és engedelmességért! – Hós 6:4b
Bibliaóra: Krízishelyzetben szolgáljunk az Úrnak! – 1Kir 17:1-16 (Zsolt 46:2-3)
Lelki identitás
Igehely: 1Pt 2:1-10 Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”
Az identitás latin eredetű szó, amelynek a jelentése: azonosság, önazonosság. Születésünkkel kezdődik a beazonosításunk. Öröklünk egy vezetéknevet, és ezzel egy családhoz tartozást. Születési bizonyítványunk tartalmazza a keresztnevünket, hogy melyik nemzethez tartozunk, milyen neműek vagyunk stb. Az egészséges identitás egy tudatos építkezés eredménye, amely a bölcsőtől a sírig tart. El kell jutni oda, hogy határozottan tudunk a saját meggyőződéseink alapján magunkról nyilatkozni: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Merre tartok? Mik az értékeim? Csak testi, vagy már lelki vagyok (Jn 3:6)? A helyes válaszok fogják jó irányba vinni cselekedeteinket. De fordítva is igaz: életünk visszatükrözi, hogy mit gondolunk magunkról!
Csak ha helyesen látjuk önmagunkat, tehát ha az identitásunk helyes, akkor tudunk értelmesen élni. Emlékezzünk Jézusra, akiről az van feljegyezve: „jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve” (Jn 13:1-5).
Péter apostol hét választ is ad arra, hogy kik vagyunk, és ezzel megmutatja azt is, hogy mi az ennek megfelelő helyes cselekedet. 1. Mint újszülött Isten családjában, a hamisítatlan lelki tejet kívánom, azon növekszem. 2. Mint élő kő, lelki házzá épülök Isten templomában. 3. Nekem, hívőnek, drága kincs a sarokkő, Jézus Krisztus. 4. Mint választott, hálás vagyok a kiválasztásért. 5. A királyi papság tagjaként hirdetem Isten nagy tetteit. 6. Szent nemzetként levetek minden gonoszságot, álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást. 7. Isten tulajdonba vett népeként világosságban járok.
A lelki (szellemi) ember elsősorban nem a látható, materiális dolgokkal foglalkozik, hanem lelki tejet iszik, lelki házzá épül, lelki áldozatokkal áldozik Istennek. „A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség!” (Róm 8:6)
Nagy István
