2020. december 24., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A pogányok világossága

Igehely: Ézs 49:5-7; Kulcsige: Lk 2:9 „És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk.”

Szomorú, hogy magyar keresztyénekként sokkal többet foglalkozunk a hírekben megjelenő Izráellel, mint a népünk elveszettjeivel. Isten terve az, hogy a Krisztus világossága eljusson népünkhöz is. Sokat foglalkozunk a muzulmánokkal, és titokban sokan vesztüket kívánjuk, miközben Isten akarata, hogy a Krisztus világossága eljusson a föld határáig. Elnémítanád végleg szomszédodat, ellenségedet, néha még lelki testvéredet is egy kanál vízben. Holott Isten akarata az, hogy Krisztusban megváltsa őt is.

Dicsőítsd ma reggel Istent azért, mert nagylelkű. Az, ami neked egyértelmű: hogy keresztyén lehetsz, megváltott lehetsz és örökléted biztosított, az nem más, mint egy felfoghatatlan csoda. Nem sok esélyed és lehetőséged volt rá, pusztán EGY: Isten jóindulata. Isten jóindulatot gyakorolt feléd, és jóindulatú minden ember felé. Emlékszel az angyalok énekére Betlehem mezeje felett: „... és az emberekhez jóakarat.” Milyen szép!

Szomorú vagy? Bosszús vagy? Haragszol? Gyűlölsz? Inkább énekelj, ünnepelj ma reggel, mert Krisztus világosságában járhatsz! Ja, és VILÁGÍTS!

Győrfi Elek Tóbiás

DÉLUTÁN | 

Váratlan örömhír

Igehely: Lk 2:1-7 Kulcsigék: Lk 2:6-7 „És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.”

Szeretem Istenben azt, hogy szívesen szerez meglepetést az embernek. Két nagy ígérete is meglepetésszerű beteljesedéssel végződik. Az egyiket ezen a hétvégén ünnepeljük. Az ajándék akkora volt, hogy 2000 év óta sem untuk meg. Vannak ajándékaink, amelyekre hamar ráununk, és a padláson vagy a szemétben kötnek ki. Jézus Krisztus személyében a világ egy megunhatatlan, sőt érdekfeszítő, és nem utolsó sorban valódi szükséget betöltő ajándékot kapott Istentől. Valóban így van ez az életedben? Untad-e már meg Jézust? Gondolkozz rajta, és légy őszinte ma este, miközben ünnepelsz!

A másik meglepetés-ajándék még várat magára. Isten nagyon titokzatos. A Menyasszony és a Vőlegény „játékáról” van szó. A Vőlegény azt ígérte, hogy hamar eljön, de nem mondja meg az időpontot. S ezért a Menyasszony dobogó szívvel, készenlétben várakozik. Egy nap azonban betoppan Krisztus teljes dicsőségében. Mekkora ajándék lesz ez a megváltott népnek!

Tényleg várod Krisztust, miközben ünnepled a múltkori meglepetését? Kívánok áldott emlékünnepet, és egyben sóvárgó, örömteli várakozást az új Ajándékra!

Győrfi Elek Tóbiás

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.