2020. február 17., hétfő

DÉLELŐTT | 
Hatalmat adott tanítványainak

Igehely: Mt 10:1-8; Kulcsige: Mt 10:1 „Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.”

„Csak vidd ki a fiatalokat a sportpályára, és meglátod, hogy mi is lappang igazából a belsőjükben.” – ez a tanács hangzott el egy ifjúsági vezetőképzőn. Ugyanez az alapelv érvényes, amikor valaki kezébe egy nagyobb pénzösszeg kerül. Felszínre jön az emberben lappangó igazi vágy. Igaz ez a hatalommal kapcsolatosan is. A tanítvány vágya a mestere akarata. Mikor az Ember Fia, Jézus adott hatalmat a tanítványainak, fontos megfigyelni néhány alapelvet:

1. „Magához hívta tizenkét tanítványát”: Jézus a kezdeményező. Olyan egyszerű, hétköznapi, munkásembereket használt fel, akiket nem a kimagasló eredményeik tettek alkalmassá, hanem a Mester hívása. Ha tanítvány vagy, téged is hív!

2. „Hatalmat adott nekik”: a hatalom, amivel a tanítvány rendelkezik, nem saját, hanem mennyei erőforrásból származik és táplálkozik. Ugyanakkor, a természetfölötti feladathoz, természetfölötti erőre van szükség.

3. „Menjetek el, és hirdessétek”: a mester parancsa egyszerű és érthető.

4.„Ingyen kaptátok, ingyen adtátok”: a hatalom ajándék. Továbbadása felelősség.

Túl egyszerűnek, túl kicsinek, túl halandónak látod magad? Gratulálok! Felvételt nyertél a mennyei feladat elvégzésére!

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

A viszálykodás egyéb gonoszsággal jár

Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:14-16 „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.  Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett.”

Gyermekek életét figyelve, azt a versengést láthatjuk magatartásukban, hogy egy-egy területen mennyivel jobbak társaiknál. Viszont, ha jól meggondoljuk, akkor gyakran mi felnőttek is hasonló módon viselkedünk. Jakab apostol is a bölcsességgel való versengést véli felfedezni olvasói körében és igyekszik rendet teremteni. Két támpontot ad az Ige nekünk is, hogy miként kell a saját és a mások bölcsességét megvizsgálnunk. Mi a bölcsesség forrása és mi a gyümölcse? A forrás mindenképp hatással van arra, hogy milyen lesz a gyümölcs.

Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a földi, emberi bölcsesség forrása sok esetben a Sátán. Érdemes megvizsgálni, hogy mielőtt megszólalnék, mi indítja a szívemet? Ha a szívem állapota keserű irigységgel és viszálykodással van tele, akkor annak gyümölcse zűrzavar és még több gonosz tett lesz.

A másik forrás, mondja Jakab felülről való. Az Istentől származó bölcsességet öt pozitív és két negatívval jelzővel mutatja be. Először is a felülről való „bölcsesség tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” A jó forrás tehát még több jó gyümölcsöt terem.

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “

Minő szép és ked­ves dolog, mikor egy fi­a­tal azzal tűnik ki, hogy Is­ten­hez ra­gasz­ko­dik. Nem a ki vagy fel­tű­nés vé­gett, hanem meg­győ­ző­dés­ből, el­kö­te­le­zett­ség­ből. A meg­győ­ző­dés nem di­va­tos, nyi­tott­ság ürü­gyén fe­lü­le­tes­ség­re nevel a világ, le­gye­nek a fi­a­ta­lok olya­nok, akik min­den­fé­le ta­ní­tás sze­lé­ben ide-oda há­nyód­nak és sod­ród­nak az em­be­rek csa­lá­sá­tól, tév­út­ra csá­bí­tó ra­vasz­sá­gá­tól (Ef 4:14). Nem is be­szél­ve az el­kö­te­le­zett­ség­ről, nem­hogy Is­ten­hez, de sem­mi­hez sem. Azzal ámít­va, hogy a gyö­kér­te­len­ség a sza­bad­ság, ör­dög­sze­kér­ként sü­ví­te­nek az éle­ten végig.