2020. február 26., szerda

DÉLELŐTT | 
A galileai „szent” városok sosem tértek meg

Igehely: Mt 11:20-24; Kulcsige: Mt 11:21 „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, régen megtértek volna zsákban és hamuban!”

A nagyobb kiváltság nagyobb felelősséget is hordoz magával. Nagyon kevesen részesültek olyan kiváltságokban, mint ezek a városok. Jézus személyesen járt ott, az emberek pedig saját fülükkel hallhatták az evangéliumot, de mégsem tértek meg. Mi akadályozhat meg valakiket abban, hogy bár ilyen közzel jön hozzájuk az élő Ige, mégsem térnek meg, másoknak pedig kevesebb ösztönzés elég ahhoz, hogy megtéréshez jussanak? Tragikus következménye van ennek ma is, ha valakik hallják az Igét, de nem térnek meg. Az ítéletkor könnyebb lesz a helyzetük azoknak, akik soha nem hallottak az Igét. Amikor ma, a média által és mindenféle eszközön keresztül terjed az evangélium, hogy az otthonokba is eljut az istentisztelet, nagy kérdés marad, miért nem keresik az emberek Istent? Megkeményedés, világi, bűnös élvezetek szeretete, közömbösség, ezek mind meghatározók abban, hogy hogyan fogadjuk az Igét. Ezeknek a városoknak ma már a valamikori helyük is bizonytalan, de az ítéletkor nem lesz bizonytalan semmi. Hadd bátorítson ma az Ige: „ma ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.”

Papp László

DÉLUTÁN | 

Így háborgatták a prófétákat

Igehely: Jer 26:1-9; Kulcsige: Jer 26:2-3 „Hirdesd nekik mindazt, amit megparancsoltam neked, egyetlen szót sem hagyhatsz el belőle! Talán hallgatnak rá, és mindenki megtér a maga gonosz útjáról; akkor én is megbánom, hogy gaztetteik miatt veszedelmet akartam zúdítani rájuk.”

Jeremiás már szolgálata kezdetén megkapja azt az üzenetet, amit át kell adnia. Ahogy elmondja, el is indul ellene a támadás. Meg sem fontolják, át sem gondolják, hanem nyíltan vádolják, pedig Jeremiás csak az Isten üzenetét közvetíti. Ez az üzenet azoknak szólt, akik a templomba jártak imádkozni, hogy felrázza, felébressze és elgondolkodtassa őket. Olyanoknak szólt, akiknek meg volt a saját felfogásuk, a saját útjuk és cselekedeteik gonoszak voltak. Ezeket az embereket kellet a próféta szembesítse az Igével Isten részéről azzal a kikötéssel, hogy egy szót sem hagy a földre esni belőle. Kilátásba helyezi Isten, hogy ha nem hallgatnak rá, hasonlóvá teszi őket Silóhoz. Alig hogy elhangzik Isten üzenete, megtámadják, mert ők azt gondolják, hogy ők aztán jobban tudják. Attól sem riadnak vissza, hogy az Isten prófétájára halált kiáltsanak. Vajon ma, amikor Isten üzenete leleplez, szembesít, milyen a viszonyunk hozzá? Ha hallod az Isten üzenetét, azt hibáztatod-e, akitől hallod, vagy meghallod az Isten üzenetét általa?

Papp László

 Napi áhítat

Igehely: Ézs 54:11–17 Kulcsige: Ézs 54:13 „Fiaid mind az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.”

Egy gazdag ember szeretett volna egy tökéletes festményt a béke témájában. Több festő is elküldte a művét neki. Csendes tájak, gyönyörű naplementék, mezőn legelésző állatok kerültek vászonra. Egy kép azonban kitűnt a többi közül. A háttérben nagy vihar tombolt, az előtérben veszélyes vízesés zuhogott éles sziklák között. Egy fa nőtt ki az egyik szikláról, egyik ága kinyúlt magasan a vízesés fölé. Egy madárka fészket épített ezen az ágon. A vihar közepette nyugodtan és zavartalanul pihent.