2020. június 26., péntek

DÉLELŐTT | 
Menteni a vesztükbe rohanókat

Igehely: Péld 24:11; Kulcsige: Péld 24:11 „Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak!”

Mai igénkben a bölcs velősen megfogalmazza, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk levőkért, törekedjünk hát lelkük megmentésére! Az Úr Jézus is tanít bennünket erről: törődjünk másokkal, és legyünk kezdeményezők: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták” (Mt 7:12). Jakab is figyelmeztet: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4:17). Az Úr Jézus a mi Szabadítónk, és a mi feladatunk az, hogy Hozzá vezessük azokat az embereket, akik halálra vitetnek.

Jézus nélkül minden ember a halál felé tart, de sokan nincsenek ennek tudatában. A szolgaságnak az a legrosszabb formája, amikor az ember azt gondolja, hogy ő szabad. Sokan élnek lelki rabságban: azt hiszik, hogy azt tesznek, amit akarnak, de saját kívánságaiknak a foglyai, melynek vége a halál. Az Úr Jézus sem viselkedett passzívan irányunkban, legyünk tehát mi is felelősséggel a körülöttünk élők iránt! A tántorgó ember nem ura saját mozgásának, mert valami más átvette felette az ellenőrzést. Az ilyen ember veszélyes is lehet, mégis szüksége van segítségre. Legyél te a biztos pont, aki segítségére siet!

Albert Zsolt

DÉLUTÁN | 

Gyümölcsözve hűségben és szelídségben

Igehely: Préd 10:1 „Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.”

Mindnyájan tudjuk, hogy egy gyümölcs minél érettebb, annál édesebb és zamatosabb. Ilyen egy kapcsolatban a hűség is, ez adja meg az ízét a jó viszonynak. A bölcs így fogalmaz a Példabeszédek 17:17-ben: „mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik”. Amikor minden jól megy, akkor könnyű hűségesnek lenni, de hűségre pont akkor van a legnagyobb szükség, amikor nem mennek jól a dolgok. Most gondolj egy olyan személyre, aki hűséges volt hozzád, és adj hálát érte. Imádkozz, hogy te is válhass hasonló áldássá mások számára!

A szelídség nem jelent tétlenséget vagy tehetetlenséget, hanem betört vadságot. Gondolj csak egy megszelídített vadlóra! A szelídség egy külső erő hatására létrejött megváltozott/ alárendelt jellemet jelent. A római százados, aki látta Jézust meghalni a kereszten, felismerte: bizony, ez Isten Fia volt! Honnan? Ő sok embert láthatott már meghalni, de olyan csendben és békességben, mint Jézus, olyat még nem látott! Krisztus mindenekfelett való hatalma az, amely alatt össze kell törnünk, és életünk/jellemünk alárendeltségbe kerül, így nyerhetjük el a szelídséget.

A hűség és a szelídség erő, élj és szolgálj általa!

Albert Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: Zsolt 85:9–14 Kulcsige: Zsolt 85:11-12 „Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.”

Ebben a zsol­tár­ban azt lát­juk, hogy Isten vissza­ve­ze­ti Iz­rá­elt az áldás bir­to­ká­ba, az or­szág­ba, amit meg­ígért. Meg van hir­det­ve a bé­kes­ség. A bűn­bo­csá­nat az Úr jó­sá­gá­nak és ir­gal­má­nak a gyü­möl­cse. A sze­re­tet is­te­ni jel­lem­vo­nás. Ő előbb sze­re­tett min­ket. A hűség ugyan­csak is­te­ni, mert Ő magát meg nem ta­gad­hat­ja. Ezzel szem­ben a mi hű­sé­günk olyan, mint a reg­ge­li felhő. „Hűség sar­jad a föld­ből”: ez azt je­len­ti, hogy be­tel­je­sül min­den ígé­ret, amit Iz­rá­el ka­pott. „Most pedig Krisz­tus Jé­zus­ban ti, akik egy­kor »távol« vol­ta­tok, »közel« ke­rül­te­tek a Krisz­tus vére által” (Ef 2:13).