2020. május 28., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Jó sáfárként szolgálni

Igehely: 1Pt 4:10-11; Kulcsige: 1Pt 4:10 „Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.”

Manapság a munkáltatók próbálják a munkaköri leírást úgy megfogalmazni, hogy az vonzó legyen a munkát kereső fiatal számára, illetve sokszor emiatt kavarodások is elfordulhatnak. Ha valaki tisztasági menedzsernek jelentkezik, ne lepődjön meg, ha takarítania kell, vagy a segédszakácsként meghirdetett munkakörről kiderül, hogy mosogatót kerestek.

Isten nem köntörfalaz. Péter apostol szerint Isten sáfárokat hívott el. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a sáfár mások anyagi javainak kezelője. Nem jelenti azt, hogy vagyonos vagy tekintélyes, viszont azt jelenti, hogy megbízható és szavahihető. Minden keresztyén sáfárként van említve az igében, és mindenki sáfárkodik. A mai napra a kérdés az, hogy vajon jó sáfárként végzem-e a dolgom, gyarapodik-e az, ami rám lett bízva, vagy elástam jó mélyre, és letakartam lommal: kritizálással, lekicsinyléssel, jobban tudással, „nekem ne mondja meg senki”-vel vagy hasonlókkal?

Ne feledjük: csak sáfárok vagyunk, minden dicsőség az Istené. Ha talán nem az a kegyelmi ajándék jutott, amit vártunk, akkor azzal szolgáljunk, amit kaptunk, hogy Isten neve legyen naggyá!

Szilágyi Norbert

DÉLUTÁN | 

A Szentlélek jelképe: tűz

Igehely: ApCsel 2:1-4; Kulcsige: ApCsel 2:3 „Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.”

Tudósok csoportjai próbáltak rájönni éveken át arra, hogy miért nem találnak egyetlen egy csavarttűjű fenyő (Pinus contorta) csemetét sem a Yellowstone nemzeti park területén, mígnem 1988-ban egy óriási tűz miatt az erdő nagy része odaveszett. Hetekkel később azonban mindannyian elcsodálkoztak, hogy a hamuval borított földből százával nőttek ki a kis fenyőfák. Egy másik helyen, onnan néhány száz kilométerre egy turistacsoport életét vesztette a tűz hiányában: megfagytak. Milyen érdekes, hogy mindkét véglet halált okoz, de a téli estén tűz mellett beszélgető emberek élvezik és szeretik a tűz jelenlétét.

Isten pünkösdkor tüzes nyelvekkel jelezte a Lélek kiáradását, és nem csupán külső jele volt ennek. Azt olvassuk, hogy mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és akik eddig zárt ajtók mögött imádkoztak, és féltek a zsidóktól, most előálltak és prédikáltak, és háromezren csatlakoztak a gyülekezethez.

„De előbb a tűznek kell jönnie, Minden bűnt fel kell perzselnie…” Kedves olvasó, a te életedben megtörtént ez már? Tudsz a Szentlélek melege mellett időt tölteni? Bárcsak mindannyiunk lelkében lobogna ez a tűz!

Szilágyi Norbert

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”

A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?