2020. május 29., péntek

DÉLELŐTT | 
Sokféle ajándékkal, de egyként szolgálni

Igehely: 1Kor 12:12-27; Kulcsige: 1Kor 12:20 „Így bár sok tagja van, mégis egy a test.”

Nagyon tetszik nekem az, ahogyan Pál apostol bemutatja a különböző lelki ajándékok fontosságát. Az emberi testben sok tag van. Ha valamelyik hiányzik, akkor mi azt testi fogyatékosságnak nevezzük. Érdekesség azonban, hogy a test megpróbálja a többi szervvel helyettesíteni a hiányzót. Nem minden esetben működik. Óriási kitartást, megfeszített munkát igényel az, hogy legcsekélyebben is pótolva legyen a hiányzó tag.

Van olyan, hogy fogyatékos gyülekezet? Ha a tagok mindannyian a helyükön vannak, akkor nem beszélhetünk ilyenről. A felolvasott ige viszont arra mutat, hogy nem minden tag van a helyén, illetve nem minden tagnak tetszik a helye. Isten az, aki alkotta és rendeltetést adott a tagoknak. Nem kevésbé fontos a takarítás, mint a pénzszámolás, vagy a hívogatás, mint a prédikálás. Egyik a másik nélkül nem működik. A feladat nemcsak a saját részem elvégzése, hanem mások segítése és Isten dicsőítése!

Tagja vagyok a Krisztus testének? Hasznos vagyok a gyülekezet számára? Ezt mások is így látják? Végzem a feladatom?

Szilágyi Norbert

DÉLUTÁN | 

A Szentlélek jelképe: pecsét

Igehely: Ef 1:13. 4:30; Kulcsige: Ef 1:13 „Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel.”

Az újszövetségi korban csak királyoknak és magas rangú beosztottaknak volt pecsétje. Ahol a pecsét feltűnt, azt bizonyította, hogy ami a levélben vagy a küldeményben van, azért egy nagyhatalmú személy vállal felelősséget. Krisztus pecsétje is hasonlóan működik. Annak ellenére, hogy Ő most nincs itt jelen, mégis tudhatjuk, hogy az a személy, aki Szentlélekkel teljes, az Krisztustól van. Ő vállal érte felelősséget. De annyiban különbözik, hogy ez a pecsét nem csupán egy viaszlenyomatot képes létrehozni, hanem ez a pecsét él. Ő tanácsol, vezet, jóra késztet, Isten imádatára buzdít, a Krisztus testét építi, menyasszonyát készíti a nagy napra, amikor visszajön.

Pál azt írja, hogy Krisztus a gyülekezetet eljegyezte ez által a pecsét által. Ez minket biztosít arról, hogy nem hagy el, eljön, nem késik, még ha néha úgy is látszik. Feladatunk ezt a pecsétet megtartani, amit csak úgy lehet, ha nem szomorítjuk meg a Szentlelket, azaz semmi bomlasztó beszéd vagy tett nem származhat tőlünk.

El vagy-e jegyezve? Nálad van-e még a Pecsét? Hallgassunk a tanácsára, ne szomorítsuk meg!

Szilágyi Norbert

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:1–5 Kulcsige: 1Kor 4:1–2 „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.”

A hűség is­te­ni jel­lem­vo­nás, amit mi, ha­lan­dó em­be­rek, ne­he­zen tu­dunk fel­fog­ni, és be­ha­tá­rol­ni nagy­sá­gá­ban, hosszú­sá­gá­ban, mély­sé­gé­ben, idő­ben stb.: „Tudd meg tehát, hogy a te Is­te­ned, az Úr az Isten. Áll­ha­ta­tos Isten ő, aki hű­sé­ge­sen meg­tart­ja szö­vet­sé­gét ezer nem­ze­dé­ken át is, azok iránt, akik sze­re­tik őt és meg­tart­ják pa­ran­cso­la­ta­it” (5Móz 7:9). A mi hű­sé­ges Is­te­nünk­nek egyik leg­főbb el­vá­rá­sa, hogy szol­gái hű­sé­ge­sek le­gye­nek.