2020. március 25., szerda

DÉLELŐTT | 
Megbocsátott neked, bocsáss meg másnak!

Igehely: Mt 18:21-35; Kulcsige: Mt 18:35 „Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő testvérének.”

Vajon ki az, akinek könnyen megy a megbocsátás? Péter azt gondolta, amikor Jézust kérdezte, hogy eléggé jól áll a megbocsátás területén: kész volt akár hétszer is megbocsátani annak, aki ellene vétkezett. Elismerő vállveregetés helyett, Jézus végtelenül magasra állította a mércét: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is.” (Mt 18:22) A hangsúly nem a szorzótáblára, hanem a megbocsátó szívre, az Istennel való kapcsolatra kerül. A felhozott példázat örök emlékeztető arra nézve, hogy a mi Urunk minden adósságunkat elengedte. A kérdés az, hogy mit teszünk ezután azokkal, akik nekünk tartoznak? Megfeledkezünk-e Isten kegyelméről és magunknak szerzünk igazságot, vagy örökké szívünkben hordozzuk Isten megbocsátását és készek vagyunk mi is megbocsátani, mások adósságát elengedni.

Az utolsó vers még két dologra hívja fel a figyelmünket: a megbocsátásnak szívből kell jönnie (igazán, őszintén, teljesen) és személyválogatás nélküli kell lennie. Arra bátorítalak, hogy elmélkedj Isten irántad való nagy kegyelmén, jóságán, szeretetén és kérd az Ő erejét, hogy te is hasonlóképpen viszonyulj azokhoz, akik ellened vétkeztek.

Deák Zsolt

DÉLUTÁN | 

Tartós megújulás

Igehely: Ézs 40:27-31; Kulcsige: Ézs 40:27-29 „Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.”

Megújulni és abban az állapotban tartósan megmaradni – komoly kihívást jelent mindenkinek, de főképpen a fiatalabbaknak. „Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkivállóbbak is megbotlanak.” (Ézs 40:30) Gyakran rendkívüli áldást jelentenek a nyári táborozások, ifjúsági konferenciák, ünnepi istentiszteletek, különleges alkalmak, mert az Úr jelen van és munkálkodik, de mi történik ezek után? Vajon az, hogy hanyatlásnak indul a lelkesedés, igeolvasás, imádkozás és a közösség iránt való vágyakozás?

Hogyan lehet ezen változtatni? (1) Folytonosan figyelj Istenre! „Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.” (Ézs 40:28) Ha megújultál, akkor valamilyen bűnökkel szakítottál, a bűnök által hagyott űrt pedig Istennek kell betöltenie. Engedd, hogy Isten meghódítsa gondolataidat, gyönyörködj az Ő nagyságában, és kérd, hogy folytonosan formáljon téged. (2) Teljes szívedből bízzál Benne! „De, akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek...” (Ézs 40:31) Az Istenbe vetett bizalom megszilárdítja az életed, biztossá teszi a lépteid, elkerülöd a mélypontokat és egyre jobban fogod bírni a magaslatokat.

Deák Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 34:1-17 Kulcsige: 2Krón 34:3 „Uralkodása nyolcadik évében, már ifjúkorában elkezdte keresni ősatyjának, Dávidnak az Istenét. Tizenkettedik évében kezdte megtisztítani Júdát és Jeruzsálemet az áldozóhalmoktól, az Aséra-szobroktól, a faragott és öntött bálványoktól.”

Mekkora ajándék, ha egy ifjú nem csak az életet fedezi fel, hanem abban Isten kegyelmét és vezetését is. Az ifjúság egyik legpozitívabb jellemzője az elszántság. Amíg az idősebbek könnyebben belenyugszanak a változhatatlanba, megszokják a visszás állapotokat az egyházban, társadalomban egyaránt, addig az ifjúságnak van érzéke arra, hogy ne legyen olcsó megalkuvó, állhatatosan kitartson egy nemes cél érdekében.