2021. július 27., kedd

DÉLELŐTT | 
A nyugalom testi előnye

Igehely: Zsolt 127:1-5; Kulcsige: Zsolt 127:2 „Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.”

Sok hiábavaló dolog létezik, de a pihenés nem az, viszont a lustaság igen. Amikor a földműves déli ebédje után lepihen egy kicsit, az nem hiábavaló, hiszen erőt gyűjt és több lelkesedéssel végezheti tovább a munkát, tehát egy befektetés. A gyári munkás esetében is a szünet nagyon fontos. Olvastam egy orvosi szaklapban, hogy az ember -felépítésénél fogva-rendelkezik olyan fizikai és pszichikai szükségletekkel, amelyek csak a pihenés és kikapcsolódás által erősödnek és fejlődnek. Az ember értelmileg, érzelmileg és pszichológiailag csak akkor haladhat előre céltudatosan, ha megvan a Teremtő által kijelölt pihenési idő.

A sok munka és rohanás után szükségünk van a pihentető álomra, azt is elegendő mennyiségben, legalább 7 órán keresztül. Így megújul erőnk és reménységgel nézhetünk a feladataink elé. És még valami nagyon fontos, az, hogy szeressük Istent, mert Ő is szeret minket! Enélkül a meggyőződés nélkül üres és céltalan az életünk. Ha testünknek alvásra van szüksége, a lelkünknek Isten szeretetére, enélkül alvajárók lennénk, rémálom lenne az élet, kín és szenvedés, de Isten szeret. Szeressük mi is Őt!

Szűcs Sándor

DÉLUTÁN | 

Zarándokok törvénye

Igehely: 5Móz 16:16–17; Kulcsige: 5Móz 16:16 „Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi Istenednek, az ÚRnak a színe előtt azon a helyen, amelyet ő kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a lombsátrak ünnepén. De senki se jelenjék meg üres kézzel az ÚR színe előtt!”

Hála Istennek, hogy van mihez és Kihez viszonyítani az életünket. Mi zarándokok vagyunk, a mennyországba igyekszünk és figyelembe vesszük az előírásokat és törvényeket. Melyeket?

Az istenfélelem szükségességét. Ez az életünk alapja: tisztelni Istent, hódolni Előtte. Úgy alakul ez ki, hogy életünket Isten Igéjére építjük, amely megmarad örökké. Figyelembe vesszük a közösséget is, Isten népét, amely az Isten házában jön össze rendszeresen. E két tényező tehát, az Ige és a Gyülekezet (a Biblia és a testvérek) által nevel bennünket Isten. Az érettség folyamatát. A férfiakat szólítja meg az Úr, a család papjait, hogy elérje az egész népet. Szükséges a felelősségteljes, teherbíró, szolgáló férfiak és családok jelenléte. Ez az érettség egy folyamat, egy nevelés, amit át kell venni Istentől a Tőle jövő lelkülettel. Az adakozás lelkületét. Abból kell adni és ahhoz mérten adni, amit Isten már előzőleg ideadott. Önzetlenül, örömmel és bőségesen adni, segíteni, ez a jó lelkület.

Ha igyekezünk az istenfélelemre, a lelki érettségre és az adakozó lelkületre, akkor Isten akaratát cselekesszük.

Milyen gyakorlati dolgokban mutatkozik meg az istenfélelem?

Milyen az adakozó életem?

Szűcs Sándor

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála legyen az Úrnak azért, mert Ő türelmes Isten! Soha nem kapkod, mindig megfontolt és bölcs minden lépésében. Nemcsak az Úr Jézus visszajövetele, hanem Isten türelme is üdvösség számunkra, ezt megerősíti Péter (9.v.) és Pál apostol is (15.v.). Egyfelől „siettetnünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hullámhosszára hangolódva türelemmel várjuk az új eget és új földet. Amíg Ő türelmesen vár értünk, addig van idő a megtérésre, az imádkozásra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a megszentelődésre, hogy Ő tisztának és feddhetetlennek találjon minket békességben.