2021. március 22., hétfő

DÉLELŐTT | 
Bölcsességgel kikerülhető csapda

Igehely: Mk 11:27-33; Kulcsige: Mk 11:29 „Jézus pedig így válaszolt nekik: Kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és akkor megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.”

Jézus Krisztus szolgálata idején sokan sokféle kérdéssel próbáltak valamilyen hibát találni benne, hogy aztán vádolhassák. Ez alkalommal Jézusnak azt az autoritását kérdőjelezték meg a főpapok és írástudók, amivel megtisztította a templomot. Ki adott neki engedélyt? Ki adott arra hatalmat, hogy ezt tegye? Nem ismerték fel Jézusban a megígért Messiást, és azt, hogy tulajdonképpen a saját házát tisztogatta. Azonban szembetűnő Jézus bölcsessége, ahogy kezeli ezeket a támadásokat.

„Nem nagyobb a tanítvány az ő uránál” – figyelmeztet Jézus bennünket is. Jézus tanítványaiként mi is hasonló támadásokra és kérdésekre számíthatunk. Hogyan tudjuk ezeket helyes módon kezelni? Semmiképpen sem ugyanazzal a gonosz lelkülettel. Sötétséggel nem lehet a sötétséget kiűzni. A jó hír az, hogy a Krisztus bölcsessége számunkra is elérhető. Ezért olvassuk és tanulmányozzuk a Bibliát. Hogy bölccsé tegyen. Bölccsé az Isten félelmére. És bölccsé különböző élethelyzetek helyes kezelésére.

Merüljünk bele az Igébe! Hagyjuk, hogy itasson át! Szánjunk időt arra, hogy az mélyen meg tudjon gyökerezni bennünk, és a kellő időben nyilvánvalóvá váljék a belénk oltott Ige gyümölcsözése.

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

A gyalázkodók és az imádkozó

Igehely: Lk 23:33–38; Kulcsige: Lk 23:39-40 „A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!”

Pál figyelmezteti Timóteust: „Mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják”. Jézus Krisztus azonban példát mutat, hogy hogyan tudja a tanítvány az üldözést, a gonosz szavakat krisztusi módon megélni.

Lukács leírja evangéliumában, hogy hogyan feszítették keresztre Megváltónkat. Miután megtörtént a megfeszítés, Jézus imádkozik mindazokért, akik ezt tették vele: „Atyám, bocsáss meg nekik!” Azért kérhette az Atyát, hogy bocsásson meg, mert ő maga ezt már megtette.

Életében arra tanított Jézus, hogy még az ellenségeinket is szeretnünk kell. Imádkozz már most értük! Lehet, hogy az ellenség pofonja, gyalázkodása után nehezebb lesz érte imádkozni. Kezdd el már most! Készülj fel előre a nehéz időkre! Készítsd a szíved arra, hogy természetfeletti módon, minden értelmet meghaladva szeress! Ha krisztusi értékek szerint akarsz élni, akkor lesznek ellenlábasaid. Szeresd őket már most!

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.