2022. január 7., péntek

DÉLELŐTT | 
A Lukács szerinti nemzetségtáblázat

Igehely: Lk 3:23-28; Kulcsige: Lk 3:23 „Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié.”

Az Úr Jézus nemzetségtáblája arra utal, hogy Istentől jött a világra. Bár minden ember Ádámtól származik – akit Isten teremtett –, különös üzenete van annak, hogy Jézus testet öltött, s az Atyától küldve vállalta a földi élet szenvedéseit, a csúfos halált. Küldetése volt. Általa élhetünk mi is. Küldetésünk horderejében nem hasonlítható a Megváltóéhoz, de Isten tervében céllal vagyunk e földön.

Az Úr Jézus földi felmenői – bármilyen tökéletlen, s olykor engedetlen emberek – életükkel egy láncolat részei voltak, amely Krisztusban csúcsosodott ki. Isten mindenhatóságában hibáikat is felülírta. Áldott dolog tudatosan úgy élni, hogy életünk nem rólunk szól, hanem párahosszúságú életünkben Édesatyánk dicsőségét akarjuk szolgálni.

Vonjunk párhuzamot a nemzetségtáblázat és az élet könyve között! A fogságból hazatért zsidók gyülekezete kirekesztette a papságból azokat, akik nem tudták bizonyítani származásukat (Ezsd 2:62). A mennyei Jeruzsálembe azok mennek be, „akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe” (Jel 21:27).

Kegyelem, hogy ma még be lehet kerülni az élet könyvébe.

Vékás Benjámin

DÉLUTÁN | 

Az eljövendő nyugalom

Igehely: Zsid 4:8-11; Kulcsige: Zsid 4:11 „Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében.”

A levél írója az olvasók előtt jól ismert történelmi példával aktuális üzenetet közvetít. Nem mindenki ment be Kánaánba, aki kijött Egyiptomból. Hitetlenségük miatt sokan elhulltak az úton. Bár megbocsáttattak bűneink, békességet nyertünk, nyugalmunk van Krisztusban, felénk is szól az intés: az örök nyugalom még ezután vár Isten népére. Nem tekinthetünk földi körülményeinkre úgy, mint ha itt lenne a végcél. Célunk a mennyei Jeruzsálem. Földi életünket az örökkévalóság szemszögéből szeretnénk megélni, kincseket gyűjtve a mennyben.

Bátorítás is ez az üzenet számunkra. Az akkori olvasók jórészének üldözésekkel kellett szembenéznie. Ma is vannak üldözött hittestvéreink világszerte. Sokszor szembenézünk másfajta nyomorúsággal is: betegség, járványhelyzet, természeti katasztrófák, megkísértett állapot, zavaros szellemi irányzatok, létbizonytalanság. Jó arra gondolni, hogy nem a földi Kánaán az igazi nyugalom helye, hanem az örökkévaló dicsőség. Emeljük fel szemünket, bátorodjék szívünk, tartsunk ki a kísértések között, hogy mindannyian megérkezzünk oda Isten kegyelméből!

Vékás Benjámin

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 14 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.