2023. január 14., szombat

DÉLELŐTT | 
Felette áll mindenkinek

Igehely: Jn 3:31-36; Kulcsige: Jn 3:31 „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek. Aki a földről való, földi az, és földiekről szól. Aki a mennyből jön, az felette van mindenkinek.”

Igeszakaszunk rámutat a mennyből jött Jézus Krisztus felsőbbrendűségére és örökkévalóságára: „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek.” Mindenkinek tudnia kell ezt. „Mert akit Isten küldött, Isten beszédeit szólja, mert annak ő bőségesen adja a Lelket.” Nagyon fontos befogadni Jézus bizonyságtételeit, mert a mennyből hozta azokat. Befogadva szavát, Isten igazsága pecsételődik meg: „Aki felülről jön, az felette van mindenkinek.” Jézus Krisztusé minden hatalom mennyen és földön. Az Atya mindent a kezébe adott. Krisztus örökkévaló, az örök élet nála van.
Örök élete van annak, aki hisz a Fiúban, és engedelmeskedik. Jézus jövetelének a célja, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Nem akarja, hogy valakin rajta maradjon az Isten haragja. Ő elszenvedte a bűneink következményét a golgotai kereszten. Legyünk hálásak Jézus jöveteléért, aki otthagyta a menny dicsőségét, és elvégezte a megváltás munkáját. Bízzunk benne, aki felette van mindenkinek: „Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott” (ApCsel 17:31). Legyünk készen erre a napra!

Papp Dezső

Hallgasd meg! 
DÉLUTÁN | 

Az istenfélelem áldásai

Igehely: Zsolt 112:1-4 „Dicsérjétek az Urat! Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban. Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz. Vagyon és gazdagság lesz házában, igazsága örökre megmarad. Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz.”

Isten szereti a teremtményeit, és meg akarja őket áldani. Áldásainak kibontakozása van ebben a néhány igeversben: „Boldog ember az, aki az Urat féli.” Az Úr félelmét azzal lehet lemérni, hogy mennyire gyönyörködünk az Ő parancsolataiban. Örömöt találunk benne, mert jól esik nekünk az, amikor szava int, tanít, bátorít. Öröm az számunkra, hogy van Bibliánk, és örömmel kell azt használnunk. Hagyjuk, hogy befolyásolja életünket és utódaink életét. Talán sűrűbben kellene énekeljük: „Adjátok a szent Bibliát kezembe! A Bibliának hadd ragyogjon fénye, A szűk kapun át minket ez vezet; Az Úr iránt ez indít tiszteletre: Ígéret törvény és a szeretet” (HH 9).
Az Ige igazsága az, amely megmarad örökre, és világosságot gyújt a szívünkben. Az istenfélelem áldásai ezek „attól, aki kegyelmes és igaz”. Mennyivel inkább megáld bennünket Jézus Krisztusban, mint a zsoltáros idejében. Éljünk úgy, hogy Isten áldásait tudja ránk árasztani, mi pedig tudjuk azokat továbbítani. Dicsérjétek az Urat!

Papp Dezső

Hallgasd meg! 

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul ki­rály elől me­ne­kült, de ezen­kí­vül más ki­hí­vá­sok­kal is szem­be kel­lett néz­nie. A sok ve­szély kö­ze­pet­te Is­ten­hez for­dult vé­de­le­mért és út­mu­ta­tá­sért. De nem itt kezd­te az Is­ten­hez for­du­lást – bár soha nem késő el­kez­de­ni. Dávid már ifjú pász­tor­ként meg­ta­nult Is­ten­hez ki­ál­ta­ni. Ami­kor iga­zán nagy ve­szély­ben volt, em­be­ri­leg talán meg­old­ha­tat­lan hely­zet­ben – még ha ag­go­da­lom­mal és kér­dé­sek­kel telve is –, de tö­ret­len bi­za­lom­mal for­dult Is­ten­hez.