2023. július 25., kedd

DÉLELŐTT | 
A 18 éve meggörnyedt asszony

Igehely: Lk 13:10-17; Kulcsige: Lk 13:13 „És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.”

A gyógyítási történetek ismerete kapcsán Jézus Krisztus páratlan hatalma és lenyűgöző bölcsessége egyre kiemelkedőbb számunkra. Ő nem fáradt bele a szogálatba, gyógyított utcán, házban, úton és zsinagógában. Ez az asszony a nyomorúságával, amit már 18 éve hordozott, nem a kuruzslóknál és misztikus gyógyítóknál kereste a megoldást, hanem a gyülekezetben volt kitartóan. Azon a bizonyos istentiszteleten csak egy volt, aki áttörte a rutin béklyóit, és észrevette a beteget. Jézus Krisztus azonnal meggyógyítja a beteget, aki ezért dicsőíti az Istent. A gyülekezeti tradíció ne legyen Isten munkájának akadálya egymás és mások életében!
Az istentiszteleteink menetében, strukturájában, hol kellene több „szerepet” kapjon Jézus Krisztus? Mike Sámuel mondta nagyon megragadóan: Ha az ősegyházból kiveszed a Szent Lelket, megmarad a tevékenységük 5 százaléka, és 95 százaléka eltűnik, ha a mai gyülekezetek többségéből kiveszed a Szent Lelket, megmarad a tevékenységük 95 százaléka, és 5 százaléka eltűnik. Imádkozzunk, hogy legyünk teljes összhangban Jézus Krisztussal az istentiszteleteinken az Ő Szent Lelke által. Merjünk változtatni, szakítsuk meg a rutinszerűt!

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Az életem sem drága

Igehely: ApCsel 20:17-26; Kulcsige: ApCsel 20:24 „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.”

Életünk egyik legsúlyosabb kérdése az, hogy akkor is hűségesek leszünk-e elhívásunkhoz, ha az adott esetben nyomorúsággal, testi sértéssel vagy akár halállal fog járni? A mai ige ebben a nehéz kérdésben próbál nekünk választ adni Pál apostol példája által. Amennyiben ezt a kérdést mindjárt az ige olvasása után tesszük fel, akkor a válasz egyértelmű. Abban az esetben, ha ez a kérdés akkor merül fel, amikor olyan élethelyzetben vagyunk, ahol szembesülünk annak a lehetőségével, hogy mindaz, amitől félünk, valóra válhat, a válasz már nem is annyira egyszerű.
Egyesek szerint Pál meggondolatlanul viselkedett, mások szerint önfejű volt. Mi tudjuk, hogy Pál sem meggondolatlan, sem önfejű nem volt. Feltehetjük a kérdést, hogy Pál miért azt választotta, hogy továbbmegy Jeruzsálembe? Erre a választ az igében találjuk a következő két igazságban: 1.) Pált a Lélek küldi Jeruzsálembe; 2.) A Szentlélek arról tett bizonyságot mások által, hogy mi vár ott rá, nem arról, hogy mit tegyen Pál.
A kérdés ma az, hogy mennyire vagyunk készek a Léleknek engedelmeskedni, és nem arra tekinteni, hogy milyen veszélyek várnak ránk?

Ferkő Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”

Lehet jó esé­lyek­kel kez­de­ni egy élet­pá­lyát, de könnyen el lehet ron­ta­ni az irányt. Ro­bo­ám a nagy esé­lyét el­ját­szot­ta, annak el­le­né­re, hogy meg­volt min­den jo­go­sult­sá­ga arra, hogy Sa­la­mon, a bölcs ki­rály utó­da­ként győz­tes le­gyen. Di­a­dal­me­net­ben ve­zet­het­te volna to­vább Isten népét. Elő­ször jól is in­dult, ami­kor a vének ta­ná­csát kérte ki. A baj azzal kez­dő­dött, hogy a két vagy több ta­nács kö­zött nem tu­dott kü­lönb­sé­get tenni, jól vá­lasz­ta­ni.