2023. november 16., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A szolgáját elszámoltató király

Igehely: Mt 18:23-35; Kulcsige: Mt 18:23 „Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy el megkeresni az eltévedtet?”

Ma a gonosz szolga példázata áll előttünk. Péter megkérdezi: hányszor kell megbocsátani, talán még hétszer is? Jézus erre azt válaszolja, hogy még hetvenszer hétszer is. Péter határokat állít fel. Amikor az ember határvonalat húz, a szeretet mindig háttérbe szorul. Az evangéliumra az jellemző, hogy nincs határa, mint ahogy az irgalomnak és könyörületnek sem. Az Úr Jézus nem húzott határvonalat.
A példázatnak két része van: amikor a szolga a király előtt áll, és amikor a szolga a másik szolgával beszél. Amikor a szolga a király előtt áll, az nagyon felemelő, viszont amikor a szolgatársával beszél, az nagyon szomorú. E példázatnak két fontos üzenete van: az Isten gyermeke saját hibáit ismerje el és legyen kész a bűnbánatra, mert ha valaki nevén nevezi bűnét, akkor attól megszabadul. Sok nyomorúság származik abból, ha ez hiányzik az ember életéből.
A másik üzenete e példázatnak, hogy tanuljuk meg elengedni az adósságot, nem kell azt mindig feljegyezni. Isten is, ha megvalljuk bűneinket, kész megbocsátani. Legyen ez így életünkben is.

Szűcs Attila

DÉLUTÁN | 

Féltek Krisztust megvallani

Igehely: Jn 12:37-43; Kulcsige: Jn 12:42-43 „Jóllehet a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallották meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából; mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.”

A hitetlenség súlyos bűn Isten előtt. Nem mindenki engedelmeskedett Neki akkor sem, bár látták a jeleket, mégsem hittek Benne. Az Úr Jézus munkáját legtöbben nem fogadták el. Sajnos a jelenség napjainkban sem változott. Ma is sokan hallják az evangéliumot, de nem akarnak hinni. Mi ennek az oka? János felsorol néhány akadályt:
A hitetlenség egyik oka a félelem. A farizeusok miatt a főemberek nem vallották meg, hogy hisznek Jézusban, hogy Ő a Messiás. Féltek, hogy kizárják őket is a gyülekezetből, mint ahogy kizárták a vakon születettet, aki megvallotta, hogy Jézus gyógyította meg. Sokan félnek az emberek véleményétől. Mit mond a szomszéd? Nem vállalják fel Jézust a munkahelyükön sem, inkább hallgatnak.
Egy másik oka a hitetlenségnek, azt olvassuk, hogy többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét. A Máté 10-ben olvassuk, hogy aki vallást tesz az Úr Jézusról az emberek előtt, arról Ő is vallást tesz a mennyei Atya előtt. Micsoda ígéret! Vegyük hát komolyan és ne féljünk megvallani Krisztust! Megéri.

Szűcs Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul ki­rály elől me­ne­kült, de ezen­kí­vül más ki­hí­vá­sok­kal is szem­be kel­lett néz­nie. A sok ve­szély kö­ze­pet­te Is­ten­hez for­dult vé­de­le­mért és út­mu­ta­tá­sért. De nem itt kezd­te az Is­ten­hez for­du­lást – bár soha nem késő el­kez­de­ni. Dávid már ifjú pász­tor­ként meg­ta­nult Is­ten­hez ki­ál­ta­ni. Ami­kor iga­zán nagy ve­szély­ben volt, em­be­ri­leg talán meg­old­ha­tat­lan hely­zet­ben – még ha ag­go­da­lom­mal és kér­dé­sek­kel telve is –, de tö­ret­len bi­za­lom­mal for­dult Is­ten­hez.