2024. december 19., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Az Úr tesz fényessé

Igehely: Mal 3:1–7a.; Kulcsige: Mal 3:3a „Ahogyan leül az ötvös, és megtisztítja az ezüstöt, úgy tisztítja meg az Úr Lévi fiait.”

Az első próféciát, amit olvastunk, az Úr Jézus Keresztelő Jánosra alkalmazta. Ő volt az Isten követe, aki egyengette az ő útját. A másodikban az új szövetség követe van bemutatva, aki Jézus Krisztus. A második versben a visszajövetelének napját említi, mint utalást az ítélet napjára. Ez számunkra is figyelmeztetés, hogy ő biztosan el fog jönni, és nekünk is meg kell állnunk előtte. Az értékes ezüst, arany szét lesz választva a hozzá keveredett értéktelen dolgoktól, salaktól, szennyeződéstől. Ehhez tűzben olvasztást alkalmaznak. Mivel minden anyagnak más az olvadási foka, ezért vagy megég, vagy leválik, elfolyik egyik a másik anyagtól. A mi életünkben is fontos a leválás, a szenny, a bűn elhagyása; de ahogy a nemesfémet az ötvösök fényesítik, úgy a mi fényességünket is Isten munkálja ki. Isten az igében elítéli a bűnös életvitelt: „Jákób fiai maradtatok”, de hív a megtérésre.

Engedjük, hogy ma is fényesítse az Úr az életvitelünket!

Tóth József

DÉLUTÁN | 

Az Urat akarjuk szolgálni!

Igehely: Józs 24:16–28,31; Kulcsige: Józs 24:24 „A nép így felelt Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk.”

Józsué elmondja az ő és családja döntését a 15. versben: ők mindannyian az Úrnak akarnak szolgálni. Ez minden családapa vágya és öröme. Imádkozzunk ezért, és legyünk hálásak is, ha ez megvalósult.

A nép fogadkozik, és felemlíti a sok csodát, amit átéltek Istennel a kivonulás idején: „Ő vigyázott ránk végig az úton.” Józsué inti a népet: ha elfordulnak Istentől, akkor ő büntetéssel sújtja őket. Egyben felkéri, hogy távolítsák el a bálványokat, és ne csupán szavakkal, hanem szívükkel forduljanak az Úrhoz. Eléjük tárta a törvényt és a rendelkezéseket, a szolgálatnak azt a formáját, amelyik kedves az Úrnak.

Szükséges nekünk is kérni Isten vezetését, megérteni akaratát, hogy ő milyen szolgálatot akar ránk bízni, és mit vár el tőlünk. Ezért ne a magunk fejétől döntsük el a szolgálat formáját, hanem kérjük Istent, hogy szolgálatunk legyen kedves előtte és hasznos is.

Legyen életünk része a bizonyságtevés a múltbeli isteni gondviselésről, beszéljünk erről az utódoknak, hogy ők is elkötelezzék magukat az Úr szolgálatára!

Tóth József

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Fi­lip­pi­ben vég­zett misszió­mun­ka miatt Pál és Szi­lász igaz­ság­ta­la­nul szen­ve­dett, és bör­tön­be ke­rül­tek. Köz­ben a bör­tön­őr meg­tért, és ház­né­pé­vel, akik hit­tek, be is me­rít­kez­tek még azon az éj­sza­kán. A város elöl­já­rói más­nap meg­üzen­ték a bör­tön­őr­nek a tör­vény­szol­gá­kon ke­resz­tül, hogy bo­csás­sa sza­ba­don az apos­to­lo­kat. De mivel nyil­vá­no­san meg­ver­ték, és bör­tön­be zár­ták őket íté­let nél­kül, pedig római pol­gá­rok vol­tak, ezt Pál és Szi­lász nem hagy­ta annyi­ban. Azt kér­ték, hogy jöj­je­nek el az elöl­já­rók, és maguk ve­zes­sék ki őket, ne ti­tok­ban bo­csás­sák el, mint va­la­mi go­nosz­te­vő­ket.