2024. január 5., péntek

DÉLELŐTT | 
Kitartóan haladunk tovább a keskeny úton!

Igehely: Préd 7:1–16; Kulcsige: Préd 7:14 „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik.”

A Préd 7:14 elénk tárja, hogy Isten úgy tervezte az emberi életet, hogy ne tudjuk kitalálni, mit hoz a holnap. Viszont, ha nem tudjuk, akkor milyen módon tudunk felkészülni a jövőre? Amilyen fontos a válasz, olyan egyszerű is: Istenben bízva, rá hagyatkozva. Ő tudja, mi vár ránk, tudja, mi lesz egy nap múlva, és ezer év múlva is. Ő kezében tartja a világmindenséget és annak jövőjét, meg a miénket is. A mi feladatunk az, hogy bízzunk benne, higgyük el ígéreteit, és haladjunk a keskeny úton, ami az engedelmesség útja.

Isten igéje a következőket mondja: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel 2:10c). Nem csak ma vagy ebben az évben szükséges a hűség, a kitartás, hanem mindhalálig. Aki viszont Istenbe veti bizalmát, az nem szégyenül meg. Ő, aki alkotta és irányítja a világmindenséget, a mi életünket is jól igazgatja.

Ha megbotlottunk, meghátráltunk vagy elestünk, a jó hír az, hogy Isten karja elég erős ahhoz, hogy felemeljen, megerősítsen és megtartson. A kérdés az, te kiben bízol? Milyen úton haladsz? Hogyan nyilvánul meg Istenbe vetett bizalmad?

Papp Lénárd

DÉLUTÁN | 

Tegyen készségessé minden jóra!

Igehely: Zsid 13:20 „A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát.”

Ma este imádkozzunk, hogy Isten tegyen készségessé bennünket minden jóra, hogy az Ő akaratát teljesítsük, és így gyönyörködhessen mindennap bennünk. Előttünk van úgy Isten munkája, mint a mi felelősségünk. Igénk egyértelműen azt hangsúlyozza, hogy Isten az, aki bennünket késszé tud tenni minden jó cselekedetre, de hangsúlyozza a mi felelősségünket is. Nem szabad egyik hibát sem elkövetni: Sem azt, hogy mivel ez Isten munkája, akkor nekem nem is kell tennem semmit; de azt sem szabad hinnünk, hogy minden csak rajtunk múlik.

Kérd Istent, hogy munkálkodjon életedben, kérd, hogy Ő legyen az, aki készségessé tesz téged minden jóra, de élj is ennek az imádságnak a fényében. Sanyargasd meg a testedet, ha szükséges; vállalj különböző áldozatokat, ha kell; tégy meg mindent, ami rajtad áll; de ezzel együtt ismerd el, hogy Jézus nélkül semmit sem tudsz cselekedni (Jn 15:5).

Még ha nem is értjük meg pontosan, hogy ez hogyan működik, a Biblia mind a kettőt igen kihangsúlyozza. Nem is kell mi mindent megértsünk és megmagyarázzunk, de mindannyiunknak a kötelessége, hogy eszerint éljünk. Te milyen jó cselekedeteket tettél ma?

Papp Lénárd

 Napi áhítat

Igehely: 2Sám 11:1–27 Kulcsige: 2Sám 11:27 „A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.”

Dávid bűne Bet­sa­bé­val és az ebből fa­ka­dó kö­vet­kez­mé­nyek azt mu­tat­ják, hogy még egy Is­ten­nek ked­ves ember is vál­hat a bűn ál­do­za­tá­vá. A 2Sám 11:27 azt mu­tat­ja, hogy senki nem ve­he­ti fél­váll­ról a bűnt: nincs olyan, hogy ár­tal­mat­lan bűn, és nincs olyan, hogy elég erős ember.

Az ige­sza­kasz fel­hí­vás­ként szol­gál, hogy ál­lan­dó­an le­gye­nek a ke­zünk ügyé­ben a Lélek fegy­ve­rei, és em­lé­kez­tet a bűn­nel szem­be­ni gyen­ge­sé­günk­re is. To­váb­bá fi­gyel­mez­tet a bűn ször­nyű kö­vet­kez­mé­nye­i­re. Dávid ugyan meg­tér és hely­re­áll, de mind­azo­kat, ami­ket el­kö­ve­tett, nem tudja meg nem tör­tént­té tenni.