2025. január 11., szombat

DÉLELŐTT | 
Simon anyósának a meggyógyítása

Igehely: Mk 1:29–31 „És azonnal, amint kijöttek a zsinagógából, elmentek Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házába. Simon anyósa lázasan feküdt, és azonnal szóltak felőle Jézusnak. Ő pedig odalépve megfogta a kezét, és talpra állította, úgyhogy az asszonyt elhagyta a láz, és szolgált nekik.”

A zsinagógából Urunk Simon és András házához ment. Mihelyt megérkezett, megtudta, hogy Simon anyósa lázasan ágyban fekszik. Jézus szó nélkül kézen fogta, és lábra állította. Azonnal meggyógyult (31.v.).

Ebben az esetben az Úr nemcsak meggyógyította, hanem rögtön erőt is adott neki a szolgálatra: „ő pedig szolgált neki” (Mk 1:31). Minden betegnek, aki akár „rendes”, akár rendkívüli úton gyógyul meg, igyekeznie kell, hogy Isten szolgálatára szentelje életét, amit visszanyert. Vannak emberek, akik állandóan sóhajtoznak, hogy legyen végre alkalmuk szolgálni Krisztusnak, valamilyen szép és nagyszerű szolgálatot képzelve el. Közben pont azokat a dolgokat engedik ki a kezükből, amelyekben Krisztus akarja, hogy szolgálják Őt.

Te meggyógyultál? Szolgálsz is? Jézusnak abszolút hatalma volt és van ma is a betegségek felett. Sokan meggyógyultak általa. Mivel Ő feltámadott és most is él, ma is végzi a szabadító, gyógyító munkáját. Dicsőség neki!

Engem is nagyon sok betegségből meggyógyított. Csak egyet említek: három éve rákból, de ami ennél sokkal fontosabb, a bűn leprájából.

Dóczi György

DÉLUTÁN | 

A testvéri szeretet áldása

Igehely: Zsolt 133:1–3 „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges,ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.”

Egész héten át az újszövetségi gyülekezetek életével találkoztunk és foglalkoztunk esténként. Most az ószövetségi gyülekezetbe nyerünk bepillantást. Akkor is fontos volt a közösség gyakorlása, a testvéri együttlét, az egység az atyafiak között. Csak oda küldött áldást az Úr akkor is. S mindez jó és gyönyörűséges volt. Két olyan hasonlattal szemlélteti ezt, ami egy zsidó ember számára fontos volt, amit tisztelt: Áron főpap és a Sion hegye. Ma nekünk vannak ilyen szent, tiszteletben álló értékeink? Tiszteled a gyülekezeted lelkipásztorát?

Áldást és életet küld az Úr az egyetértésben élőkhöz. Az áldással együtt jár az élet. E zsoltár elolvasása után mintha csak Jézus szavait hallanánk, hogy ahol az Ő nevében összegyűlnek ketten vagy hárman, Ő ott van közöttük (Mt 18:20). Ez az igazi áldás, mert Krisztus maga az áldás, és ahol Ő jelen van, ott élet van, ott mozgás van. De ez csak az emberek közötti egységben, egyetértésben valósul meg. Csak ott lehet megtapasztalni. Te már átélted? Vágysz rá?

Dóczi György

 Napi áhítat

Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”

Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?