Igehely: Mk 5:14–20 Kulcsige: Mk 5:19 „Ő azonban nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: «Menj haza a tieidhez, és vidd hírül nekik, milyen nagy dolgot tett veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad.»”
A gadarai megszállottnál látványos volt a sátáni leuralás, de a szabadítás utáni változás is. A kondások szemtanúi voltak a nagy eseménynek. A környékről helyszínre érkező illetékesek is látták a térség rémének megváltozott életét (15.v.), majd meghallgatták a hozzá fűződő tanúvallomást (16.v.). Mégis furcsa, méltatlan döntést hoztak: kérni kezdték Jézust, hogy távozzék el a határukból (17.v.). Vajon miért? Mert, ha nem is olyan látványosan, de őket is megkötözte a Sátán, csak szalonképesebb módon: anyagiassággal, félelmekkel. Nem tudták túltenni magukat a veszteségen.
Szomorú, amikor a rendes, „enyhébben megkötözött” emberek – néha megélhetési félelmek miatt – elzárkóznak a Szabadítótól, és ezért nem tapasztalják meg életükben az Ő munkáját. Velünk vajon mi a helyzet? Készek lennénk elé hozni felismert kötözöttségeinket? Elboldogul velük, hisz a Légió is meghátrált előtte! Kérnénk-e szabadítását, bármi legyen is az ára? Isten országának szabad polgárai vannak, akik szíve szabad az engedelmességre.
Mennyire más volt a megszabadult ember viszonyulása, aki kérlelte, hogy mellette maradhasson (18.v.)! És többet kapott annál, amit kért: Nem kísérője, hanem hírnöke lett a Szabadítónak (19–20.v.). Jézusnak velünk is ez a terve.
Mike József
A fiak elpártolásának következménye
Igehely: Ézs 1:2–9 Kulcsige: Ézs 1:3 „Az ökör ismeri gazdáját, a szamár is urának jászlát, de Izráel nem ismer, népem nem ért meg engem.”
Már a vasárnap esti igéből kidomborodott, hogy az Istennel való bensőséges kapcsolat elsekélyesedésével a szeretetből fakadó törvénytisztelet rideg, érdemszerző kötelességtudattá fajul. Ez pedig idővel – személyes kötődés híján – a kötelező minimum elve mentén már csak a túlélésről szól: megúszni valahogy Isten büntetését. De szívünk odaadása nélkül Istennek még a tőlünk telhető maximum sem elég. A hozzá fűződő kapcsolat a lényeg, hisz erre lettünk teremtve! A törvény csak keretet biztosít, de a szív mindent visz!
Ma esti igénk azt mutatja be, hogy az Úrtól való eltávolodás, elpártolás folyamata hova vezet. Az így bekövetkező erkölcsi romlást (4–5a) egy elhanyagolás miatt súlyosbodó, halálos betegséghez hasonlítja a próféta (5b–6.v.), ami magával hozza a gazdasági, társadalmi romlást és a végső pusztulást (7–8.v.). De Isten kegyelme felragyog az ilyen mélységben is (9.v.).
Javaslom, hogy a betegség leírása után olvassuk el az Úr által tervezett gyógymódot is az Ézs 53-ból, különös figyelemmel a 3–5. és 10–11. versekre!
Mike József
