2026. január 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Ne maradjunk kicsinyhitűek!

Igehely: Mt 8:23–2 Kulcsige: Mt 8:26 „De ő így szólt hozzájuk: Mit féltek, ti kicsinyhitűek? Ekkor felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és minden elcsendesült.”

A tanítványok kicsinyhitűsége abban nyilvánult meg, hogy attól féltek, elvesznek a tenger háborgása miatt, bár Jézus, a Mester, ott volt velük a hajóban. Már volt egy kis hitük, mert követték Jézust, de nem elegendő ahhoz, hogy ne féljenek a nehéz körülmények között. Helyesen szólították meg Jézust: – Uram –, de még nem úgy viszonyultak hozzá, mint ahogy Ő méltó volt erre. Jézus Krisztus Úr mindenek felett. Ő felfedi a tenger, a démonok és a bűn fölötti hatalmát. Ha a tanítványok félelmének oka a kicsinyhitűség volt, akkor Jézus nyugalmának a forrása az erős hit és hatalom. Ő azért nem félt, mert „hegyeket mozgató” hite volt. Hit és félelem: egymást kizáró fogalmak. Ahol hit van, ott nincs félelem, és fordítva. Jobban megismerve Őt, erősödik a hitünk és csökken a félelmünk. A hívő embert is érheti csapás, de ő nem esik kétségbe, mert aki minden csapásnál erősebb, vele van!

Hajón utazó kisgyermektől viharban kérdezik: „Nem félsz?” Ő így válaszol: „Miért essem kétségbe? Édesapám a kormányos!” Mi is így erősödjünk meg a hitünkben!

Szekrényes Pál

DÉLUTÁN | 

Építsd kősziklára az életedet!

Igehely: Lk 6:47–49 Kulcsige: Lk 6:48 „Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve.”

Máté a házépítés példázatánál két különböző helyszínre gondol. Lukács pedig arról a szintbeli különbségről beszél, ahova az alapot lefektetik. Isten igéje olyan, mint a kőszikla, mert „az Úr beszéde megmarad örökké” (1Pt 1:25). A kőszikla az örök, a változhatatlan dolgok jelképe, a fövény pedig a mulandó és az állandóan változó dolgokat jelenti. A kőszikla Istent és az igéjét jelképezi, a fövény pedig az embert és az ember alkotta dolgokat. „Átkozott az a férfi, aki emberekben bízik, és testbe helyezi erejét, az Úrtól pedig eltávozott a szíve” (Jer 17:5). Minden emberi okoskodás, még ha tudományosnak nevezik is, de Isten igéje elé kerül valakinek az életében, akkor az fövényre építette a házát. Akik saját erejükben, képességükben vagy éppen jó cselekedeteikben bíznak, ezek Isten előtt egyszer fövénynek fognak bizonyulni.

Csak az isteni Kőszikla – amelyre hit által építünk – tarthat meg bennünket a megpróbáltatások viharában. A döntő az lesz ebben, hogy valaki belegyakorolta-e magát annak cselekvésébe, amit Jézus mondott. Legyen megújított döntésünk, hogy a Kősziklára építünk!

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: Lk 6:46–49 Kulcsige: Lk 6:46 „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram – ha nem teszitek, amit mondok?”

Az Úr Jézus különleges dolgokat mondott el hallgatóinak, amelyek elgondolkodtatták őket. Megérthették jobban, hogy mit jelent az új bort új tömlőbe tenni. Az ige hallgatása, az ismeretek bővítése, álláspontok ütköztetése vagy teológiai igazságok megfogalmazása nem elegendő ahhoz, hogy az ige elérje célját (Ézs 55:11). Igei igazságokból épülhet csodálatos ház, díszítve lehet a legnagyobb elmék legszebb szavaival, körülvéve a jószándék sétányaival és az Istennek tett ígéretek örökzöld fáival. Amikor azonban az árvíz jön, kísértések, próbák érik, összedől, mert nincs alapja.