Igehely: ApCsel 20:25–38 „Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.”
Pál apostol elbúcsúzik az efézusi gyülekezet véneitől, megemlítve nekik azt is, hogy: „közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja orcámat senki” (25.v.).
Igehely: ApCsel 20:13–24 Kulcsige: ApCsel 20:22–23 „És most, íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe. Hogy mi ér ott engem, nem tudom, csak azt, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám. “
Pál apostol hűségesen szolgálta az Urat attól kezdve, hogy a damaszkuszi úton találkozott a Megváltóval. Meg kellett állnia azon az úton, amin addig haladt. Irányt váltott, célt váltott. Oda ment és azt cselekedte azután, amit a Megváltó mondott neki. Damaszkuszban látást nyert.
Igehely: ApCsel 20:7–12 Kulcsige: ApCsel 20:7 „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította.”
Pál apostol csak néhány napot töltött Troászban. A hét első napján, azaz vasárnap, a kenyér megtörésére gyűltek össze az Úr gyermekei, megemlékezni Jézus Krisztus áldozatáról, amit értünk, a bűneinkért vállalt az Úr.
Igehely: ApCsel 20:1–6 Kulcsige: ApCsel 20:3 „Három hónapig maradt ott, mivel azonban a zsidók merényletet terveztek ellene, amikor hajóra akart szállni Szíria felé, úgy döntött, hogy Makedónián át tér vissza.”
Pál apostol következetlen! Ebben az esetben, amikor megtudja, hogy a tengeri úton merényletet terveznek ellene, változtat az eredeti terven, és a szárazföldön indul visszafelé.
Igehely: ApCsel 19:30–40 Kulcsige: ApCsel 19:31 „Néhány tartományi főtisztviselő, aki barátja volt, szintén üzent neki, és kérte, hogy ne menjen el a színházba.”
Pál apostolról, de általában a hívőkről elmondható: sokat szenvedtek, de sokszor meg is menekültek veszélyes helyzetekből. Néha várfalon leeresztett kosárban, máskor angyalok által (Péter); a jelenlegi történetben (és nem csak) a hatóságok beavatkozása által.
Igehely: ApCsel 19:23–29 Kulcsige: ApCsel 19:27 „Nemcsak az a veszély fenyeget azonban, hogy a mesterségünk csődbe jut, hanem az is, hogy a nagy istennőnek, Artemisznek a templomát is semmibe veszik, és így ő, akit egész Ázsia és az egész földkerekség tisztel, el fogja veszteni dicsőségét.”
Mintha csak napjainkban történő eseményekről olvasnánk. Anyagi érdekből fakadó manipuláció, felbujtás, zavargások. Csak éppen a mai közösségi média hiányzik, de megvoltak annak a kornak is a saját eszközei mindenre.
Igehely: ApCsel 20:25–38 „Most pedig Istenre bízlak titeket és kegyelme igéjére, akinek van hatalma arra, hogy építsen és örökséget adjon a szentek közösségében.”
Pál apostol elbúcsúzik az efézusi gyülekezet véneitől, megemlítve nekik azt is, hogy: „közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja orcámat senki” (25.v.).