Igehely: Mt 15:21–28; Kulcsige: Mt 15:28 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.”
Az Atya akaratát megismerve az Úr Jézus Tírusz és Szidón vidékére ment, hogy találkozzon a kánaáni asszonnyal. Az asszony ismerte az Urat, mint Dávid Fiát, aki az Isten akarata szerint megígért Messiás. Az Úrhoz kiáltott, hogy a gonosz lélektől szabadítsa meg gyermekét. De az Úr nem felelt neki.
Igehely: Mt 15:10–20; Kulcsige: Mt 15:11 „Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.”
Az Úr Jézus Krisztus magához hívta a sokaságot. Tanítani akarta őket az Isten szerinti tisztaságról, istenfélő életről. Egy példázatot mondott arról, hogy milyen az Isten szerinti tisztaság. A tanítványok megkérdezték: Tudja-e, hogy abban a farizeusok megbotránkoztak?
Igehely: Mt 15:1–9; Kulcsige: Mt 15:6 „Annak nem kell tisztelnie az apját. Így tettétek érvénytelenné Isten igéjét a ti hagyományotokért.”
A túlsó parton kikötött a hajó, és az emberek felismerték az Úr Jézust. Betegek sokaságát vitték hozzá. Akik csak a ruhája szegélyét is érintették, meggyógyultak. Hatalmasan kiáradt az Úr által az Isten ereje, és megdicsőült a neve.
Igehely: Mt 14:22–36; Kulcsige: Mt 14:29 „Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé.”
Az új fordításban egyedül ezen a helyen olvassuk azt, hogy az Úr Jézus Krisztus sürgette a tanítványait. Amikor az Úr így cselekedett, annak jó oka volt.
Igehely: Mt 14:13–21; Kulcsige: Mt 14:20 „Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral.”
Bemerítő János tanítványai elvitték az Úr Jézushoz a János halálhírét. Amikor Úr ezt meghallotta, hajóba ült, és elment egy lakatlan helyre egyedül. Elgondolkodtató az Úr reakciója, amikor eljut hozzá a szomorú hír. Elvonul, hogy egyedül lehessen. Hajóba ül, egy lakatlan helyre megy.
Igehely: Mt 14:1–12; Kulcsige: Mt 14:12 „Azután eljöttek tanítványai, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd elmentek, és hírül adták ezt Jézusnak.”
Bemerítő János levágott fejét odaadták Heródiás lányának, aki elvitte azt a János halálát kívánó anyjának. Ez azért történt, mert Bemerítő János az Úr prófétájaként megfeddte Heródest, amiért elvette testvérének, Fülöpnek a feleségét.
Igehely: Zsid 12:1–3 Kulcsige: Zsid 12:1 „Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.”
A mai felhívás nagyon nehéz. Nem szívesen vállaljuk a küzdést, de nem is vagyunk rá képesek önmagunktól. Bűnös természetünk nem szereti a terhet, de szereti a bűnt. Melyek ezek a bűnök az életünkben? A gonosz mindig ott támad, ahol gyengék vagyunk.
Az Úr Jézus megbocsátotta a bűneinket (ha már hívőkké lettünk), de a harc megmarad életünk végéig. A levél írója felszólít arra, hogy az előttünk levő pályán fussunk, ne cammogjunk vagy sétáljunk. És ráadásul legyünk állhatatosak!