Igehely: 1Kor 5:6-8; Kulcsige: 1Kor 5:7 „Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus már feláldoztatott.”
Pál azt írja a korinthusiaknak, hogy nem jól dicsekednek. Ez egy következtetés, amit abból von le az apostol, hogy büszkeségük miatt olyan bűnöket tűrnek meg a gyületkezetben, melyek még a világiak közt is éktelenek. Pálnak tiszta elképzelése volt a helyes dicsekedésről.
Igehely: 2Kir 5:1-10, 15; Kulcsige: 2Kir 5:3 „Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából.”
Ennek a kislánynak rengeteg rossz dolgon kellett keresztülmennie már zsenge kortól. Családjától erőszakkal elszakították és idegen országban rabszolgai sorsra jutott.
Igehely: ApCsel 16:20-32; Kulcsige: ApCsel 16:20 „Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: Ezek az emberek felforgatják a városunkat.”
Pál és Szilász megérkeznek Filippibe. Egy folyó mellett, ahol az imádkozás helye volt, elkezdték hirdetni az evangéliumot. Ennek hatására Lídia, egy bíborárus asszony családjával együtt megtér és megkeresztelkedik.
Igehely: Ézs 46:3-4; Kulcsige: Ézs 46:4 „Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.”
Valahol olvastam, hogy amikor Leonardo da Vinci festette Az utolsó vacsora c. festményét, akkor Jézus és az apostolok megfestéséhez az utcáról hívta be az embereket modellnek. Meglátott egy fiatal, szelíd ábrázatú embert, behívta, és róla festette meg Jézus képét.
Igehely: Zsolt 71:1-21; Kulcsige: Zsolt 71:9 „Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!”
Idősek otthonában járva sokszor hallok ilyeneket: „Az én fiam Ausztráliában lakik, nagyvállalkozó!” „Az én fiam Kanadában van.” „A fiam orvos Pécsett!” Vagy olyan is volt: „A lányom ismert színésznő.” S a kérdésemre, hogy mikor voltak magánál itt?
Igehely: Préd 4:13-17; Kulcsige: Préd 4:13 „Többet ér a szegény, de bölcs gyermek a vén, de ostoba királynál, aki nem ismeri el, hogy figyelmeztetésre szorul.”
Voltunk az idősek otthonában evangelizálni. A társalkodóban nézték a tévét. Nekünk az étkezőben adtak helyet. Kimentünk, és hívogattuk őket, hogy jöjjenek az étkezőbe. Egy igen idős bácsi csak támaszkodott a botjára, és nézett maga elé.
Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”
Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.