Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt.
Igehely: Péld 25:11–15 Kulcsige: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”
Az aranyalma ezüsttányéron gyönyörű és kívánatos. Ilyen a helyén mondott ige (11.v.). De ahhoz, hogy helyén tudjuk mondani, ki kell várni és fel kell ismerni ennek az idejét. Ehhez türelem és bölcsesség kell. Nem mindegy, hogyan mondjuk és hogyan fogadjuk az intést, feddést (12.v.).
Igehely: Mt 18:23–31 Kulcsige: Mt 18:29 „Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: «Légy türelemmel irántam, és megadom majd neked.»”
Az Úr Jézus példázatában szereplő 10 000 talentummal adós szolga türelmet kért, és megbocsátást kapott. Ő viszont a száz dénárral adós szolgatársát számonkérte, és nem tudott rajta könyörülni.
Igehely: Gal 5:22–23; Ef 4:1–3 Kulcsige: Ef 4:2a „…teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel…”
A Szentlélek által újjászült, Krisztusban hívő ember élete nem értelmetlen és nem céltalan. Tudjuk, ki hívott el, és mire. Isten hívott ki minket a bűnből, a világból, hogy szent életet éljünk, amely Krisztus jelleméhez egyre hasonlóbb.
Igehely: Róm 8:5–11 Kulcsige: Róm 8:6 „A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség.”
Ha azt kérdezném: „Szeretnél több békét az életedben?” vagy „Szeretnél a béke embere, az igazi shalom embere lenni?”, feltehetően mindenki azt válaszolná: „Természetesen!” Hogyan szeretnéd ezt elérni?
Igehely: Ézs 57:14–21 Kulcsige: Ézs 57:19 „Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét: Békesség, békesség közel és távol! Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt!”
Amikor az Istennel való megbékélésre gondolunk, arra, hogy Krisztus megváltó munkája által újjászületünk, felmerül bennünk a kérdés: Ki méltó erre? Ki részesülhet ebben a shalomban?
Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”
Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.