Igehely: Mk 13:3–8 Kulcsige: Mk 13:6 „Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: «Én vagyok!» – és sokakat megtévesztenek.”
Nemrég valaki feltárta nekem a félelmeit. Elmondtam neki, hogy van jó és rossz forrása a segítségnek. Ő angyalok segítségét kérte. „Van jó és rossz angyal is. Biztonságosabb Jézushoz fordulni, mert biztosan nincs jó meg rossz Jézus” – feleltem.
Igehely: Mk 13:1–2 Kulcsige: Mk 13:2 „Jézus ezt mondta neki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”
„Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!” Jézus válasza: „Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” Ugyanazt látják, de egészen máshogy. A tanítvány szépséget, nagyságot: dicsőségeset lát. Jézus romokat: a szépség, nagyság végét.
Igehely: Mk 12:41–44 Kulcsige: Mk 12:44 „Mert mindannyian a fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát.”
Milyen furcsa: Jézus leül a persellyel szemben, és nézi az adakozókat. Igen zavaró lenne, ha a lelkipásztor vagy a pénztáros ezt tenné. Pedig az Úr Jézus mindig nézi, hogy mit és hogyan adunk. Mit lát?
Igehely: Mk 12:38–40 Kulcsige: Mk 12:40 „Felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre súlyosabb ítélet vár.”
Kis melléképületünkben egy zsák krumpli felől bűz áradt. A zsák alján egy nagy burgonyát találtam, hatalmas lyukkal, amiből orrfacsaró lé folyt ki. A megmentett ép krumplikat hámozva a feleségem magához hívott. Egy kívülről teljesen egészségesnek tűnő krumpliban is ugyanazt a romlást találta.
Igehely: Mk 12:35–37 Kulcsige: Mk 12:37 „Ha maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia? A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.”
Mindenki támadó hulláma megtörik az Úr Jézus bölcsességének és ismeretének szikláján. Most Ő kérdez: Ha Krisztus Dávid Fia, akkor hogyan lehet Dávid Ura (Zsolt 110)? Talán meg akarja őket leckéztetni? Annál több szeretet van Benne!
Igehely: Mk 12:28–34 Kulcsige: Mk 12:31 „A második ez: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!» Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.”
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből… Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ez a lényeg, e két parancsolattól függ a törvény és a próféták (Mt 22:40). Hogy lehet így szeretni? Jézus példájára nézzünk!
Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”
Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.