Igehely: Zsolt 78:1-11; Kulcsige: Zsolt 78:6 „Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak.”
„Tudja meg ezt a jövő nemzedék!” Amit szeretnénk utódainkra, gyermekeinkre hagyni, azzal sokat foglalkozunk: „pénzt, paripát”, lakást, kocsit – igyekszünk mindent elrendezni, hogy jogtisztán, teljesen rendezetten, gondok nélkül hagyjunk mindent magunk után.
Igehely: Neh 13:15-31; Kulcsige: Neh 13:22b „Ezért is emlékezz meg rólam, Istenem, és légy kegyelmes hozzám nagy szereteted szerint!”
Nem volt könnyű szembenézni Nehémiásnak azzal, amit visszatérésekor tapasztalt. Nemcsak a pappal volt baj, nemcsak a vezetőkkel, de a köznéppel is. Ugye milyen hamar meglátszanak a romlás jelei? Melyek voltak ezek? Nem tartották meg a szombatot, a nyugalom napját.
Igehely: Neh 13:1-14; Kulcsige: Neh 13:14 „Ezért emlékezz meg rólam, Istenem, és ne töröld ki könyvedből hűséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendőkért vittem véghez!”
Ahogy az lenni szokott, a hívő ember örömét a Sátán hamar megirigyli. Nehémiás tizenkét évi jeruzsálemi szolgálata után visszatért a királyi udvarba, Babilonba. Eközben Jeruzsálemben visszaélések történtek az Isten házának tisztaságával és annak javaival kapcsolatban.
Igehely: Neh 12:38-47; Kulcsige: Neh 12:44c-45a „Mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták. 45 Ezek látták el az istentisztelettel és a tisztasági előírásokkal kapcsolatos tennivalókat meg az énekesek és a kapuőrök tennivalóit is.”
Az ilyen hálaadás és dicsőítés tetszik az Istennek, de még mások is gyönyörködhetnek benne. Úgy olvastuk, hogy még az asszonyok és gyermekek is örvendeztek, és messzire elhallatszott, mennyire örvendenek Jeruzsálemben. Ne csodálkozzunk ezen!
Igehely: Neh 12:27-37; Kulcsige: Neh 12:31a „Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy, hálaadó énekkart és menetet.”
Jeruzsálem falainak felszentelése egy hálaadó istentisztelet keretében történt. Amit megjegyezhetünk erről az istentiszteletről, hogy nagyszabású volt, mert minden lévitát összegyűjtöttek a hangszereikkel együtt. A hálaadó istentiszteletről nem hiányozhatott egy lévita sem.
Igehely: Neh 12:12-26; Kulcsige: Neh 12:23 „Lévi leszármazottainak a családfőit egy krónikában jegyezték föl egészen Jóhánánnak, Eljásíb fiának az idejéig.”
Ebben az igeszakaszban azoknak a papoknak és lévitáknak a családfői vannak felsorolva, akik a hazatéréstől kezdve szolgáltak a Nehémiás idejében, amikor Eljásib volt a főpap, egészen Jaddúáig. A léviták főemberei Nehémiás helytartósága előtt és alatt szolgáltak (24-26. v.).
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?