Igehely: ApCsel 2:1–4 Kulcsige: ApCsel 2:4a „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni.”
A pünkösd a zsidó ünnepkörben a második zarándokünnep volt, az aratás ünnepe. Ekkor a mózesi előírás szerint minden férfinak meg kellett jelennie Jeruzsálemben, az Isten jelenlétében.
Igehely: Jn 7:47–53 Kulcsige: Jn 7:52 „Azok pedig így válaszoltak neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.”
A János evangéliumában gyakran találkozunk hitetlen emberek ellenvetéseivel, rosszindulatával, sőt támadásával Jézus Krisztus és a benne vetett hit ellen. Azért van így, mert a világ gonosz, és nem szereti a világosságot, a jóságot.
Igehely: Jn 7:40–47 Kulcsige: Jn 7:46 „A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő.”
Mi is megtapasztalhatjuk Jézus szavának erejét, ami az Írások által és a Szentlélek bizonyságtétele által érkezik hozzánk. Emberi szavakra is szükségünk van, mert ezek által közösségben lehetünk másokkal, kapcsolódhatunk ismeretükhöz, érzéseikhez és bölcsességükhöz. A beszéd csodálatos dolog.
Igehely: Jn 4:7–15 Kulcsige: Jn 4:14 „De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.”
Jézus ügyesen át tudott váltani a mindennapi fizikai szükséglet témájáról a lelki szükségletekről szóló beszélgetésre. A samáriai asszony vízért jött a kúthoz, Jézus ivóvizet kért tőle, majd az élő vízre terelődött a beszélgetés.
Igehely: 1Krón 11:15–19 Kulcsige: 1Krón 11:18b „Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak.”
Nekünk, akiknek jelenleg bőségesen áll ivóvíz rendelkezésünkre, nehezen tudjuk elképzelni, milyen az, amikor nincs.
Igehely: Jer 2:1–13 Kulcsige: Jer 2:13 „Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a friss víznek forrását elhagytak, és víztárolókat vájnak, repedt falú víztárolókat, amelyek nem tartják a vizet.”
Szomorú prófétai költeményből olvastunk egy részletet. Isten népe hűtlen lett Urához, kegyelme és jósága ellenére. Hitványságok után jártak és hitványokká váltak. Az ember életét meghatározza, hogy mit kíván, és mi felé törekszik.
Igehely: ApCsel 17:22–34 Kulcsige: ApCsel 17:28 „Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: «Bizony, az ő nemzetsége vagyunk.»”
Az igaz Isten ismeretlenül is tisztelhető bizonyos mértékben, de feltétlenül szükséges személyesen megismernünk Őt és számunkra készített ajándékait (Jn 4:22).
Ő figyelemmel kíséri az emberek dolgait, ügyeit, szükségeit! Megváltást készített számunkra a bűneinkből, elrontott életünkből. Mindenütt jelen van. Nem helyhez és időhöz kötött, hanem mindenek felett áll!