Igehely: Lk 2:21-35; Kulcsige: Lk 2:32 „Hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül népednek, Izráelnek.”
Az Úr Jézus Krisztus születésével a mindenható Isten megérkezett a földre. Egy szegény, szerény zsidó házaspár gyermekeként jött. Embernek született az emberek közé. A teremtő meglátogatta teremtettjeit. Áttörte az eget fizikailag, hogy majd áttörhesse a szellemi korlátokat is.
Igehely: Lk 2:15-20; Kulcsige: Lk 2:12 „A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”
Lelki zarándoklatra szeretnélek meghívni benneteket. Nem arra, hogy fizikailag utazzunk el Betlehembe, hiszen ma már, ha valakinek van útlevele és megfelelő mennyiségű pénze is hozzá, elég könnyen elutazhat a Szentföldre.
Igehely: Lk 1:39-45; Kulcsige: Lk 1:45 „Boldog, aki elhitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.”
Mai igénk két kismama találkozását mutatja be: Máriáét és Erzsébetét. Férfiként és édesapaként soha nem fogom tudni átérezni, hogy milyen az, amikor két kismama találkozik egymással és megbeszélik egymással tapasztalataikat.
Igehely: Mt 23:27–28; Kulcsige: Mt 23:28 „Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.”
Feleségem egy ünnep alkalmával megdicsérte az egyik fiatalembert, aki néhanapján eljön a gyülekezetünkbe, hogy milyen szépen, elegánsan, az ünnephez méltóan öltözött fel.
Igehely: Jn 16:29-33; Kulcsige: Jn 16:33 „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.”
Nagy kegyelem az, ha békében készülhetünk az ünnepre és békés légkörben ünnepelhetjük a karácsonyt. Óhatatlanul is eszembe jutott egy karácsony, amikor nem volt békésnek mondható a helyzet. 1989 karácsonyára gondolok. A romániai forradalom eseményei zajlottak éppen.
Igehely: Lk 2:41-52; Kulcsige: Lk 2:46 „Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket.”
Legtöbbünkre jellemző karácsony nagyhetében a sok lótás-futás. Készülődnünk kell az ünnepre. Karácsonyfát kell vásárolnunk, hogy majd feldíszíthessük azt. Ajándékokat is kell vásárolni, hogy a fenyőfa alá helyezhessük azokat szentestén. A takarításról, sütés-főzésről nem is beszélve.
Igehely: 2Krón 20:4–23 Kulcsige: 2Krón 20:17 „Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr. Ne félj és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az Úr!”
Amikor Istenre tekintünk, akkor ez minden, amit tehetünk. Ez a legtöbb és a legjobb is. Így lesz siker, előrehaladás, győzelem, megmaradás, élet. Hogyan lehetünk ilyenek, mit kell tennünk ezért?
Kiáltsunk Istenhez (4–13)! Jósáfát összehívta a népet imádkozni és böjtölni. Ez a legfontosabb, ez az, ami megerősít, ilyenkor ad Isten vezetést és segítséget. A király vezette az imaórát, ő készült imádkozni, és buzdította az embereket is imára. Így kell megoldani nehéz helyzeteket: imádkozva. Legyen nekünk is ez az erősségünk!