Igehely: Mk 12:18-27; Kulcsige: Mk 12:27 „Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ti tehát nagyon tévelyegtek.”
A szadduceusok politikai és vallási csoportot alkottak Jézus idejében. Elismerték a Tóra tekintélyét, de nem hittek a feltámadásban, sem az angyalok létezésében.
Igehely: Mk 16:14-18; Kulcsige: Mk 16:15 „Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!”
Ebben az igében arról hallunk, hogy a feltámadás utáni napokban Jézus Krisztus elsősorban meggyőzte tanítványait feltámadásának a valóságáról. Erre nagy szükség volt. Amikor megjelent a tizenegynek, szemrehányást tett nekik, amiért nem hitték el a feltámadásáról szóló híreket.
Igehely: Mk 16:1-13; Kulcsige: Mk 16:6 „De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.”
Jézus Krisztus feltámadása történelmi esemény, ami egy bizonyos időben és helyen történt. Ha Jézus nem támadt volna fel a halálból, mi soha nem hallottunk volna róla. A tanítványok meg voltak győződve, hogy a tragédia mindennek véget vetett.
Igehely: Mk 15:42-47; Kulcsige: „Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. Mk 15:46”
Nem sokat tudunk Arimátiai Józsefről, hisz csak ennél az eseménynél esik róla szó a Bibliában. Még a helyiség: Arimátia, ahonnan származott, sem teljesen beazonosítható. Tudjuk viszont, hogy a Szanhedrin tagja volt, amely igazságtalanul halálra ítélte Jézust Nagypéntek reggelén.
Igehely: Mk 15:1-19; Kulcsige: Mk 15:12-13 „Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok? Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg!”
Pilátus volt az egyik szereplő a Jézus körül zajlódó eseményekben, aki középutat akart találni Jézus és a néptől függő hatalma között.
Igehely: Mk 14:12-26; Kulcsige: Mk 14:18 „Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.”
Olvasva ennek a résznek az elejét, feltehetjük magunkban a kérdést, hogy miért nem mondta ki Jézus konkrétan, hogy hol szeretné a húsvéti bárányt elfogyasztani?
Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”
Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.