Mindennapi áhítatok

2020. december 22., kedd

Igehely: Mik 7:1-10; Kulcsige: Mik 7:7 „De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!”

Kedves olvasó, ha valamilyen ellenség gyötör, ez az ige neked szól. Legyen szó emberről vagy démonról, legyél ártatlan vagy hibás abban a helyzetben, amiben vagy, Isten gyermekeként számíthatsz Atyádra. Az egyetlen feltétel a megfelelő hozzáállásod: az alázat!

2020. december 20., vasárnap

Igehely: 2Pt 3:3-13; Kulcsige: 2Pt 3:12 „Akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!”

Az Úr visszajövetele az ember nézőpontjából lehet egy várva várt, vagy egy nem kívánt esemény, attól függően, hogy milyen kapcsolatban áll az illető Jézus Krisztussal. Te várod, vagy ha tudnád, késleltetnéd a Krisztussal való találkozást?

2020. december 19., szombat

Igehely: 2Kor 10:17-11:32; Kulcsige: 2Kor 11:2 „Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé.”

Sajnos megfigyelhető állapot ma az, hogy a kapcsolatokban inkább elvárások vannak, mint vállalások. Így elvárás a tisztaság is másoktól, de nem biztos, hogy nagy igyekezettel felvállalt felelősség is a társak felé. Még szomorúbb, ha ez az elv Jézus Krisztussal szemben is fennáll.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 25:11–15 Kulcsige: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”

Az aranyalma ezüsttányéron gyönyörű és kívánatos. Ilyen a helyén mondott ige (11.v.). De ahhoz, hogy helyén tudjuk mondani, ki kell várni és fel kell ismerni ennek az idejét. Ehhez türelem és bölcsesség kell. Nem mindegy, hogyan mondjuk és hogyan fogadjuk az intést, feddést (12.v.). A szóláshoz bölcsesség, a fogadáshoz engedelmes lelkület kell. Ahogy mondjuk és ahogy fogadjuk az intést, az elárulja, hogy mi lakik a szívünkben. Legyünk Istennek megbízható követei, akikben gyönyörködik az Úr (13.v.).